2025. február 6., csütörtök 6.30-8 óra
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
November 1-től érvénybe lépett Kínában a Personal Information Protection Law vagyis a PIPL, ami nagyon hasonló az EU GDPR-jához. Bizony, meglepő, de nem váratlan fordulat. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Kína ebben is megelőzheti pl. az USA-t, pedig ezt aztán tényleg nem gondoltuk volna még 5 éve.
A kínai privacy gondolkodás mögé pillantunk, hogy kicsit jobban értsük, mi is zajlik ebben a meghatározó országban, talán egy kicsit a klasszikus nyugati kliséből kitekintve.
Ezzel párhuzamosan az ISO sztenderdek között hamarosan megjelenik egy új, a 31700-es család, amely „Privacy by design for consumer goods and services” problémát kezeli vagyis erre tolja a cégeket, hogy a magánszféra védelmét tényleg alap szinten építsék be a szolgáltatásaikba.
Közben a GPT-3 már nem várólistás, tehát szinte “bárki” ráugorhat, ha használni akarja.
Ezek a lépések, változások alapvetően befolyásolják a magánszféra közeli jövőjét, és egy érdekes távoli jövőt vetítenek előre.
Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója, kibertitok jövőkutató
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Miért olvashatják szabadon az elektronikus leveleinket és üzeneteinket a szolgáltatók és az állami szervek? Miről szól az a jogszabály, amit most fogadtak el az EU parlamentben és miért véd ez minket? Mádi-Nátor Anett, a Cyber Services nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezetője, az ECSO Board tagja, és a Women4Cyber alapítvány elnöke adott hátteret az eseményeknek.
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
A Twitterről kiderült, hogy a Facebook korábbi fiaskójához hasonlóan a kizárólag a két faktoros azonosításhoz megadott telefonszámokat marketing célokra is felhasználta. A cég azt állítja, hogy véletlen volt és már abbahagyták a gyakorlatot, de 5 milliárdos büntetést kaptak. Részletek
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Izgalmas, egyben meglehetősen fáradt hétfőre ébredtünk, az önkormányzati választások másnapján. Megbeszéltük, hogy 1911-ben ezen a napon Budapesten bejegyezték az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat. A lapszemle és tőzsdei helyzetkép után pedig rátértünk budapesti híreinkre. Majd, hallgatók kérték következett. Milyen trendek alakítják a piacokat? Törökök, USA-Kína, Brexit-saga és egyéb nyalánkságok, aki szakértett: Márvány Zsolt, a CIB Bank treasury sales vezetője. A Twitternek fontosabb a profit, mint a személyes adatok védelme, ez derült ki Szalai-Bordás Gergő, a KPMG Legal Tóásó ügyvédi iroda jogi szakértője szavaiból.
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Az eddigieknél szigorúbb feltételekhez kötötték az ujjlenyomatos azonosítást és az erkölcsi bizonyítvány bekérését – de ez csak a jéghegy csúcsa, hisz a hatályba lépett, GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosítás több mint 80 jogszabályt érint.Részletek
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Tovább rémisztgeti a munkáltatókat a GDPR – elég komoly változások lépnek ugyanis életbe, számszerűen mintegy nyolcvan darab. Dr. Borsy János Mátyás, a MAZARS szakértőjeként közreműködő Borsy Ügyvédi Iroda partnere a legfontosabbakat emelte ki. Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzketág igazgatója elmondta, mi történt a Budapesti Értéktőzsdén a nyitást követő szűk fél órában, utána pedig Szuperzöld öko rovatunkban találtunk habkönnyű témát: egymillió növény-és állatfaj tűnhet el. Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace agrár témafelelőse mondta el miért, és mit tehetünk ellene.
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS