MIHÁLOVITS GAZDA: Almából se lesz elég? – Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke
TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője
HEURÉKA-ÉLMÉNY: Akié az AI, azé a hatalom? – Szabados Levente, AI adattudós, buddhista teológus
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
MIHÁLOVITS GAZDA: Aranytojást tojó tyúkok? Nagy drágulás a tojáspiacon is – Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke
EQUILOR TŐZSDENYITÁS – Török Lajos, vezető elemző
HEURÉKA: Mit engedünk meg az AI-nak és mit nem? – Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
MIHÁLOVITS GAZDA: Mindennapi kenyerünk, te drága – Septe József, a Pékszövetség elnöke
TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, senior elemző
HEURÉKA-ÉLMÉNY: Mit tanít magunkról a mesterséges intelligencia? – Szabados Levente, AI adattudós, buddhista teológus
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
MIHÁLOVITS GAZDA: Történelmi aszály Magyarországon – mit tudnak tenni a gazdák? – Pálmüller Béla, agronómus, gazdálkodó – egy közepes méretű gazdaság növénytermesztés ágazatvezetője
TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, senior elemző
HEURÉKA-ÉLMÉNY: Az AI a jövő zenéje? – Szabados Levente, AI adattudós, buddhista teológus
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Létezhet-e gépi tudat? Szabados Levente, AI adattudós, buddhista teológus, mesterséges intelligencia szakember, a Frankfurt School of Finance and Management docense, a Neuron Solutions szenior tanácsadója azon apropóból beszélgetett velünk, hogy a Google egyik mérnöke szerint öntudatra ébredt a LaMDA architektúra.
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Mi van, ha mesterséges intelligencia írja a bor- és sörleírásokat? Aki azt gondolja, hogy a borkritikák mindig ugyanazt a pár szót, jelzőt ismétlik, csak különböző sorrendben, nem feltétlenül téved nagyot, állítják a Dartmouth College kutatói. Ennek alátámasztására megalkottak egy mesterséges intelligencián (AI) alapuló algoritmust, ami egyesek szerint teljesen meggyőző és helytálló, saját borismertetőket képes megírni úgy, hogy nyilvánvalóan soha nem ízlelt semmilyen italt. Kell-e az emberi tényező, vagy mostantól lehet szakmányba gyártani az italkritikákat?
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
MIHÁLOVITS GAZDA: A szárnyasok COVIDja, avagy madárinfluenza gyorstalpaló – Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos
TŐZSDENYITÁS – Török Lajos vezető elemző
HEURÉKA-ÉLMÉNY: Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában? – Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapítója, vezérigazgatója
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
A Nemo’s Garden egy különleges startup: az alapítók víz alatti üvegházakkal kísérleteznek, amelyekben gyümölcs- és zöldségpalántákat, illetve gyógynövényeket nevelnek hasonlóképpen, mint a csehországi okos konténer kertészetben. Az egészhez persze kellett egy alapos szimuláció, amit ún. digitális ikerkörnyezetben hoztak létre.
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
HEURÉKA ÉLMÉNY: Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?
Az emberi képességek, tulajdonságok miben hasznosak az AI számára. Ez ugye, a „de mi is hasznosak vagyunk ám” track. 🙂
Egyben a transzhumanizmus és az adatvédelem témához is passzol.
Több projektről beszélnék:
• Megalakult az amerikai Nemzeti Mesterséges Intelligencia Tanácsadó Bizottság, a több mint két órás alakuló ülésen elhangzott pár gondolatot emelném ki (pl. a piaci szereplők bevonása – jelen volt a Google-től az NVIDIA-n át mindenki, és az AI részrehajlásának kiküszöbölésére tett javaslat)
• A DALL-E 2 mesterséges intelligencia leírás alapján készít részletgazdag képeket, művészi fokon. De visszaellenőrzéshez és az értékeléshez mégis embereket kellett használni a kutatóknak. Itt szóba kerülnek majd a biztonsági megfontolások is, hogy a képkészítő algoritmust mire engedik és mire nem engedik használni a kutatók.
• Az AI és az emberi képfelismerés kombinációjára fejlesztettek keretrendszert amerikai kutatók. A külön-külön rosszabbul teljesítő csoportok, együtt (tehát az AI és az ember) jobb eredményeket értek el.
• A Michigani egyetem kutatói egy biológiai immunrendszer alapú MI védekezési rendszert dolgoztak ki biológusokkal és mérnökökkel közösen. Az új rendszert nyolc ismert MI hálózati “támadás”-on tesztelték, mindegyikben jobban teljesített, mint az eddig ismert módszerek.
• A közelgő Metaverzum rendszerekben fontos lesz az emberi szem követése, de ez komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az emberi szem mozgásából pl. megmondható, hogy képregényt nézünk vagy olvasunk valamit. Részben ennek a megoldására az emberi szem mozgását elemző és szimuláló megoldást fejlesztettek EyeSyn néven a Duke Egyetem kutatói, amit múlt héten mutattak be Milánóban az IPSN konferencián. Az információ feldolgozása az érzékelő hálózatokban nemzetközi konferenciáján.
Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
MIHÁLOVITS GAZDA: Ki drónnal száll fölébe – permetezhet is!
A légi permetezésre vonatkozó jogszabály februári módosítása nyomán megnyílik a lehetőség a magyar gazdák számára a pontosabb és célzottabb drónos permetezésre is.
Mihálovits Gazda szakért
EQUILOR TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, senior elemző
HEURÉKA ÉLMÉNY: Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?
Az emberi képességek, tulajdonságok miben hasznosak az AI számára. Ez ugye, a “de mi is hasznosak vagyunk ám” track. 🙂
Egyben a transzhumanizmus és az adatvédelem témához is passzol.
Több projektről beszélnék:
• Megalakult az amerikai Nemzeti Mesterséges Intelligencia Tanácsadó Bizottság, a több mint két órás alakuló ülésen elhangzott pár gondolatot emelném ki (pl. a piaci szereplők bevonása – jelen volt a Google-től az NVIDIA-n át mindenki, és az AI részrehajlásának kiküszöbölésére tett javaslat)
• A DALL-E 2 mesterséges intelligencia leírás alapján készít részletgazdag képeket, művészi fokon. De visszaellenőrzéshez és az értékeléshez mégis embereket kellett használni a kutatóknak. Itt szóba kerülnek majd a biztonsági megfontolások is, hogy a képkészítő algoritmust mire engedik és mire nem engedik használni a kutatók.
• Az AI és az emberi képfelismerés kombinációjára fejlesztettek keretrendszert amerikai kutatók. A külön-külön rosszabbul teljesítő csoportok, együtt (tehát az AI és az ember) jobb eredményeket értek el.
• A Michigani egyetem kutatói egy biológiai immunrendszer alapú MI védekezési rendszert dolgoztak ki biológusokkal és mérnökökkel közösen. Az új rendszert nyolc ismert MI hálózati “támadás”-on tesztelték, mindegyikben jobban teljesített, mint az eddig ismert módszerek.
• A közelgő Metaverzum rendszerekben fontos lesz az emberi szem követése, de ez komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az emberi szem mozgásából pl. megmondható, hogy képregényt nézünk vagy olvasunk valamit. Részben ennek a megoldására az emberi szem mozgását elemző és szimuláló megoldást fejlesztettek EyeSyn néven a Duke Egyetem kutatói, amit múlt héten mutattak be Milánóban az IPSN konferencián. Az információ feldolgozása az érzékelő hálózatokban nemzetközi konferenciáján.
Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS