HEURÉKA ÉLMÉNY: Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?

Az emberi képességek, tulajdonságok miben hasznosak az AI számára. Ez ugye, a „de mi is hasznosak vagyunk ám” track. 🙂
Egyben a transzhumanizmus és az adatvédelem témához is passzol.
Több projektről beszélnék:
• Megalakult az amerikai Nemzeti Mesterséges Intelligencia Tanácsadó Bizottság, a több mint két órás alakuló ülésen elhangzott pár gondolatot emelném ki (pl. a piaci szereplők bevonása – jelen volt a Google-től az NVIDIA-n át mindenki, és az AI részrehajlásának kiküszöbölésére tett javaslat)
• A DALL-E 2 mesterséges intelligencia leírás alapján készít részletgazdag képeket, művészi fokon. De visszaellenőrzéshez és az értékeléshez mégis embereket kellett használni a kutatóknak. Itt szóba kerülnek majd a biztonsági megfontolások is, hogy a képkészítő algoritmust mire engedik és mire nem engedik használni a kutatók.
• Az AI és az emberi képfelismerés kombinációjára fejlesztettek keretrendszert amerikai kutatók. A külön-külön rosszabbul teljesítő csoportok, együtt (tehát az AI és az ember) jobb eredményeket értek el.
• A Michigani egyetem kutatói egy biológiai immunrendszer alapú MI védekezési rendszert dolgoztak ki biológusokkal és mérnökökkel közösen. Az új rendszert nyolc ismert MI hálózati “támadás”-on tesztelték, mindegyikben jobban teljesített, mint az eddig ismert módszerek.
• A közelgő Metaverzum rendszerekben fontos lesz az emberi szem követése, de ez komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az emberi szem mozgásából pl. megmondható, hogy képregényt nézünk vagy olvasunk valamit. Részben ennek a megoldására az emberi szem mozgását elemző és szimuláló megoldást fejlesztettek EyeSyn néven a Duke Egyetem kutatói, amit múlt héten mutattak be Milánóban az IPSN konferencián. Az információ feldolgozása az érzékelő hálózatokban nemzetközi konferenciáján.

Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS