Millásreggeli - a gazdasági muppet show

  • ÉLŐ ADÁS
  • MŰSORTÁR
  • PODCAST FELIRATKOZÁS
  • VAN BARÁTUNK: RADIOCAFÉ
  • EPIC STORIES

Európa éléskamrája, tőzsdenyitás, gépi tudat

2022-06-20

MIHÁLOVITS GAZDA: Veszélyben Európa éléskamrája? – Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa.

TŐZSDENYITÁS: Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Létezhet-e gépi tudat? Öntudatra ébredhet a számítógép? – Szabados Levente, AI adattudós, buddhista teológus, Mesterséges intelligencia szakember, a Frankfurt School of Finance and Management docense, a Neuron Solutions szenior tanácsadója.

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/06/JazzyRadio_2022-06-20_09_OK.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Podcast Címkék: éléskamra, Európa, gabona, gabonatermesztés, gépi tudat, mesterséges intelligencia, mezőgazdaság, öntudat, számítógép, tőzsdenyitás, tudat

Tud-e borkritikát írni a mesterséges intelligencia?

2022-06-02

Mi van, ha mesterséges intelligencia írja a bor- és sörleírásokat? Aki azt gondolja, hogy a borkritikák mindig ugyanazt a pár szót, jelzőt ismétlik, csak különböző sorrendben, nem feltétlenül téved nagyot, állítják a Dartmouth College kutatói. Ennek alátámasztására megalkottak egy mesterséges intelligencián (AI) alapuló algoritmust, ami egyesek szerint teljesen meggyőző és helytálló, saját borismertetőket képes megírni úgy, hogy nyilvánvalóan soha nem ízlelt semmilyen italt. Kell-e az emberi tényező, vagy mostantól lehet szakmányba gyártani az italkritikákat?

Részletek

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/06/NOPQ-bor.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: NOPQ Címkék: AI, algoritmus, bor, borkritika, borleírás, kritikus, mesterséges intelligencia, sör, számítógép

Madárinfluenza, mesterséges intelligencia

2022-05-30

MIHÁLOVITS GAZDA: A szárnyasok COVIDja, avagy madárinfluenza gyorstalpaló – Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos

TŐZSDENYITÁS – Török Lajos vezető elemző

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában? – Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapítója, vezérigazgatója

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/05/JazzyRadio_2022-05-30_09_OK.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Podcast Címkék: AI, madárinfluenza, mesterséges intelligencia, MI, szárnyas, tőzsdenyitás

Mit tudnak a digitális ikrek? Ipar 4.0 megoldások

2022-05-24

A Nemo’s Garden egy különleges startup: az alapítók víz alatti üvegházakkal kísérleteznek, amelyekben gyümölcs- és zöldségpalántákat, illetve gyógynövényeket nevelnek hasonlóképpen, mint a csehországi okos konténer kertészetben. Az egészhez persze kellett egy alapos szimuláció, amit ún. digitális ikerkörnyezetben hoztak létre.

Részletek

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/05/SIEMENS-digitalis-ikrek.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Tech-Tud Címkék: AI, digitális ikrek, ipar 4.0, mesterséges intelligencia, növénytermesztés, siemens, startup, szimiuláció

Nyugdíjtervek, BMI, focistafigyelő

2022-05-23

NÉVNAPOK, SZÜLETÉSNAPOK, ÉVFORDULÓK.

LAPSZEMLE, TŐZSDEI HELYZETKÉP.

BUDAPEST, TE CSODÁS: Hírek a fővárosból és környékéről.

ÉBRESZTŐ TÉMA: Emelkedik a nyugdíjkorhatár és jön a magasabb nyugdíjbónusz? – Farkas András, nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru

HETI KITEKINTŐ: Európai és tengerentúli beszerzésimenedzser- indexek érkeznek; a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét publikálja – Kovács Mihály András, az OTP Elemzési Központ elemzője

PwC: Football Player Valuation (FPV) – Mesterséges intelligencia segíti a sportvezetők és a játékosmegfigyelők munkáját – Kelemen Árpád, a PwC Magyarország sport üzleti tanácsadás részlegének vezetője

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/05/JazzyRadio_2022-05-23_06_OK.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Podcast Címkék: beszerzés, bónusz, fed, index, játékos, korhatár, mesterséges intelligencia, nyugdíj, nyugdíjbónusz, sport

Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?

2022-05-09

HEURÉKA ÉLMÉNY: Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?

Az emberi képességek, tulajdonságok miben hasznosak az AI számára. Ez ugye, a „de mi is hasznosak vagyunk ám” track. 🙂
Egyben a transzhumanizmus és az adatvédelem témához is passzol.
Több projektről beszélnék:
• Megalakult az amerikai Nemzeti Mesterséges Intelligencia Tanácsadó Bizottság, a több mint két órás alakuló ülésen elhangzott pár gondolatot emelném ki (pl. a piaci szereplők bevonása – jelen volt a Google-től az NVIDIA-n át mindenki, és az AI részrehajlásának kiküszöbölésére tett javaslat)
• A DALL-E 2 mesterséges intelligencia leírás alapján készít részletgazdag képeket, művészi fokon. De visszaellenőrzéshez és az értékeléshez mégis embereket kellett használni a kutatóknak. Itt szóba kerülnek majd a biztonsági megfontolások is, hogy a képkészítő algoritmust mire engedik és mire nem engedik használni a kutatók.
• Az AI és az emberi képfelismerés kombinációjára fejlesztettek keretrendszert amerikai kutatók. A külön-külön rosszabbul teljesítő csoportok, együtt (tehát az AI és az ember) jobb eredményeket értek el.
• A Michigani egyetem kutatói egy biológiai immunrendszer alapú MI védekezési rendszert dolgoztak ki biológusokkal és mérnökökkel közösen. Az új rendszert nyolc ismert MI hálózati “támadás”-on tesztelték, mindegyikben jobban teljesített, mint az eddig ismert módszerek.
• A közelgő Metaverzum rendszerekben fontos lesz az emberi szem követése, de ez komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az emberi szem mozgásából pl. megmondható, hogy képregényt nézünk vagy olvasunk valamit. Részben ennek a megoldására az emberi szem mozgását elemző és szimuláló megoldást fejlesztettek EyeSyn néven a Duke Egyetem kutatói, amit múlt héten mutattak be Milánóban az IPSN konferencián. Az információ feldolgozása az érzékelő hálózatokban nemzetközi konferenciáján.

Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/05/MI-es-az-emberek.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Heuréka-élmény Címkék: adatvédelem, AI, ember, mesterséges intelligencia, MI, transzhumanizmus

Permetezés drónnal, tőzsdenyitás, ember és MI

2022-05-09

MIHÁLOVITS GAZDA: Ki drónnal száll fölébe – permetezhet is!

A légi permetezésre vonatkozó jogszabály februári módosítása nyomán megnyílik a lehetőség a magyar gazdák számára a pontosabb és célzottabb drónos permetezésre is.

Mihálovits Gazda szakért

 

EQUILOR TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, senior elemző

 

HEURÉKA ÉLMÉNY: Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?

Az emberi képességek, tulajdonságok miben hasznosak az AI számára. Ez ugye, a “de mi is hasznosak vagyunk ám” track. 🙂
Egyben a transzhumanizmus és az adatvédelem témához is passzol.
Több projektről beszélnék:
• Megalakult az amerikai Nemzeti Mesterséges Intelligencia Tanácsadó Bizottság, a több mint két órás alakuló ülésen elhangzott pár gondolatot emelném ki (pl. a piaci szereplők bevonása – jelen volt a Google-től az NVIDIA-n át mindenki, és az AI részrehajlásának kiküszöbölésére tett javaslat)
• A DALL-E 2 mesterséges intelligencia leírás alapján készít részletgazdag képeket, művészi fokon. De visszaellenőrzéshez és az értékeléshez mégis embereket kellett használni a kutatóknak. Itt szóba kerülnek majd a biztonsági megfontolások is, hogy a képkészítő algoritmust mire engedik és mire nem engedik használni a kutatók.
• Az AI és az emberi képfelismerés kombinációjára fejlesztettek keretrendszert amerikai kutatók. A külön-külön rosszabbul teljesítő csoportok, együtt (tehát az AI és az ember) jobb eredményeket értek el.
• A Michigani egyetem kutatói egy biológiai immunrendszer alapú MI védekezési rendszert dolgoztak ki biológusokkal és mérnökökkel közösen. Az új rendszert nyolc ismert MI hálózati “támadás”-on tesztelték, mindegyikben jobban teljesített, mint az eddig ismert módszerek.
• A közelgő Metaverzum rendszerekben fontos lesz az emberi szem követése, de ez komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az emberi szem mozgásából pl. megmondható, hogy képregényt nézünk vagy olvasunk valamit. Részben ennek a megoldására az emberi szem mozgását elemző és szimuláló megoldást fejlesztettek EyeSyn néven a Duke Egyetem kutatói, amit múlt héten mutattak be Milánóban az IPSN konferencián. Az információ feldolgozása az érzékelő hálózatokban nemzetközi konferenciáján.

Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/05/JazzyRadio_2022-05-09_09_OK.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Podcast Címkék: AI, drón, mesterséges intelligencia, MI, permetez, tőzsdenyitás

Lehet-e tudatos vagy intelligens egy mesterséges intelligencia?

2022-04-04

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Lehet-e tudatos vagy intelligens egy mesterséges intelligencia?

Mit nevezünk tudatosságnak?
Emberi tulajdonság-e ez, vagy lehet másnak is ilyen?
AI-nak vajon lehet tudatossága? Milyen lenne neki? Honnan tudnánk arról, hogy van neki?

A tudatosság kutatásban két típusú problémát vizsgálunk:
1. A tudatosság könnyű problémái (funkcionális tudatosság)
2. A tudatosság nehéz problémái (öntudat, szubjektív tapasztalat, a létezés érzése)

– A könnyű arról szól, hogy miként működik az emberi agy. Mely agyi aktivitások milyen reakciókat váltanak ki és fordítva. Agykutatás
– A nehéz a szubjektív tapasztalatok miértjeiről és hogyanjairól szól. Mitől látjuk pirosnak a pirosat? Mivel szubjektív élményekről van szó, vannak akik szerint a mai tudományos módszereinkkel nem kaphatunk választ ezekre a kérdésekre.

Az egyetlen entitás akiben biztosak lehetünk, hogy tudatos, az saját magunk vagyunk. Ezt aztán átvetíthetjük másokra, akár állatokra is

Mi az intelligencia?

Sok definíciója van, de mondhatjuk azt, hogy valaki vagy valami akkor intelligens, ha képes tanulni, képes a tanultakat érvelésben felhasználni és használni a tanulást és az érvelést probléma megoldás céljából

– Mivel az ember a saját példáján keresztül definiálja az intelligenciát, hajlamos feltételezni, hogy más intelligencia nincs is.
Állatok:
– Hollók, varjak eszközöket találnak ki és használnak, megkülönböztetik az embereket, komplex kommunikációt folytatnak más hollókkal és gondolkodnak a jövőn
– Csimpánz: Eszközöket használ, érzelmeket fejez ki és felismeri magát a tükörben. Meg tud tanulni jelelni.
Delfin, gorilla, polip (eszközt használ, idegsejtjeinek 60%-a a karjaiban van)

Turing teszt: Ha a kérdező x idő alatt nem tudja megállapítani a kérdezettről, hogy ember-e, akkor azt mondja, hogy a kérdezett „intelligens”
Két évvel Turing probléma állítása előtt, Geoffrey Jefferson agykutató a következőképpen nyilatkozott az intelligenciáról: „“Not until a machine can write a sonnet or compose a concerto because of thoughts and emotions felt, and not by the chance fall of symbols, could we agree that machine equals brain—that is, not only write it but know that it had written it.”

Ma mégis a Turing féle intelligencia értelmezést használjuk amikor pl. mesterséges intelligenciáról beszélünk

Lehet-e egy egy mesterséges entitás tudatos?

Tételezzük fel, hogy mégis megszerezzük, vagy megkapjuk a tudatosság és intelligencia titkára a válaszokat, tudunk-e így intelligens gépe alkotni:
2 alapvető probléma van ezzel:

1. misztérianizums (mysterianism, nem találtam magyar fordítást rá): Ha elvileg képesek lennénk egy emléket visszafejteni addig, hogy az milyen nyers infóból keletkezett, akkor sem fog menni, mert képtelenek lennénk az emléket minden részletében pontosan leírni. Próbálhatod bárhogy megfogalmazni, hogy mit érzel amikor beleharapsz egy almába, de nem fog menni.

2. A valóság szövete nem tisztán ok-okozati (nem determinisztikus). Ha az lenne, akkor elvileg mindent vissza tudnánk követni az ősrobbanásig. A kvantummechanika megismerése óta már tudjuk, hogy ez nem így van, létezik valódi véletlen

Konklúziók:
– A legnagyobb ma létező AI-k is csak számológépek, emberi értelemben nem intelligens és nem tudatos gépek
– de semmi sem zárja ki, hogy egy mesterséges entitásnak érzései vagy tudata legyenek, hiszen mi is egyszerű szénatomokból vagyunk. véges számú neuronnal, aztán milyen okosnak hisszük magunkat

Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapítója, vezérigazgatója

Videó:

Hang:

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/04/MI.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Heuréka-élmény Címkék: AI, intelligens, mesterséges intelligencia, tudatos, turing teszt

Kopott traktor és hightech kombájn, tőzsdenyitás, mesterséges intelligencia

2022-04-04

MIHÁLOVITS GAZDA: Mezőgazdasági gépek piaca – kopott traktor és hightech kombájn?

Az agrárgéppiacot is érintő chiphiány és az ellátási láncok problémája ellenére tavaly jelentős bővülés ment végbe: a magyarországi mezőgazdasági gépberuházások nominális értéke 230 milliárd forintot tett ki, szemben a 2020-as 184 milliárd forinttal. A magyar agrárium szereplői tehát egyre inkább keresik a legkorszerűbb technológiákat, gépeket, amelyek tabletekről irányítva akár centiméterre pontosan is dolgoznak.

Umenhoffer Péter az Axiál Kft. marketingigazgatója

 

TŐZSDENYITÁS: Varga Zoltán, senior elemző

 

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Lehet-e tudatos vagy intelligens egy mesterséges intelligencia?

Mit nevezünk tudatosságnak?
Emberi tulajdonság-e ez, vagy lehet másnak is ilyen?
AI-nak vajon lehet tudatossága? Milyen lenne neki? Honnan tudnánk arról, hogy van neki?

Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapítója, vezérigazgatója

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/04/JazzyRadio_2022-04-04_09_OK.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: Podcast Címkék: gép, kombájn, mesterséges intelligencia, mezőgazdaság, tőzsdenyitás, traktor

Mesterséges intelligencia: csak a nagyok tudják megfizetni?

2022-03-30

A mesterséges intelligenciáról rengeteg szó esik, viszont elég kevés a gyakorlati bevezetés itthon. 2018-ban az egyik nagy magyar telekom szolgáltató úgy döntött, hogy merészet lép. Annak érdekében, hogy jelentősen csökkenhessen a várakozási idő és növekedjen az ügyfelei elégedettsége, bevezette Vandát az első magyarul beszélő ügyfélszolgálati asszisztenst. De csak a nagyoknak van ilyen lehetősége?

Részletek

https://media.blubrry.com/millasreggeli/millasreggeli.hu/wp-content/uploads/2022/03/KKV.mp3

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kategória: KKV Címkék: digitális ügyfélszolgálat, digitalizáció, kkv, mesterséges intelligencia, Ügyfélszolgálat, Vanda

  • « Előző oldal
  • 1
  • …
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • …
  • 21
  • Következő oldal »
  • MÉDIAAJÁNLAT
  • FELTÉTELEK
  • ADATVÉDELEM
  • ÁSZF
  • IMPRESSZUM
  • KAPCSOLAT
  • STÁB
  • GALÉRIA

Copyright © 2025 · Millásreggeli - minden jog fenntartva!