2024. február 22., csütörtök 9-10 óra
IT-KALAUZ: Válságban van a programozásoktatási piac? Minap érkezett a bejelentés, hogy a CodeBerry pénzhiányra hivatkozva bezár, ami önmagában nem kellene, hogy a szektor válságát jelentse, de annak fényében, hogy decemberben a piac egyik zászlóshajója, a GreenFox húzta le a rolót, akár már trendet is jelenthet. Mondhatnánk, hogy nevető harmadik a Codecool, mely köszöni jól van, hiszen a legnagyobb, és legkorábban indult programozóiskola, immár kiterjedt nemzetközi háttérrel és érdekeltségekkel, ugyanakkor nyilván a Codecoolnak sem mindegy, hogy milyen a közgondolkodás a programozói szakmáról, és az abban rejlő karrierlehetőségekről.
Tízezres nagyságrendű elbocsátásokról hallani, és azt vetik össze az újságok a magyar piacon korábban emlegetett húszezres munkaerőhiánnyal, ám a tízezres nagyságrend az a nemzetközi bejelentésekből (SAP, Microsoft, Amazon, stb.) is adódik, míg a 20 ezer az IVSZ magyar hiánybecslése volt.
Mik a visszaesés indokai a keresleti oldalon? Csalódtak-e a cégek a junior programozókban? vagy általában a programozókra kisebb az igény?
Van munkaerőmobilitási probléma is? Ukrán, orosz, indiai programozók veszik-e el a közép-európaiak elől a munkát?
Van-e igazság abban, hogy az AI átveheti a programozók munkáját? Vagy a fejlettebb low code/ no code megoldásokkal a laikusok képesítés nélkül is összeraknak kisebb appokat, automatizmusokat? A mostani hullámvölgy után egy év múlva meg majd megint arról szólnak a hírek, hogy nincs elég ember?
Anyagi gondok miatt bezár az egyik legsikeresebb magyar programozóiskola. Két hónap alatt már a második programozóiskola zár be Magyarországon
Mégsem éri meg programozónak tanulni? Elérték a zenitet a programozó bootcampek? Mi történt az IT-szektorban, hogy alig lehet most álláshoz jutni?Amikor tízezreket rúgnak ki éppen, megéri programozónak állni? Lesz ebből itthon milliós fizetés? Boda József, a Codecool country managere és társalapítója
EQUILOR TŐZSDENYITÁS: Buró Szilárd, pénzügyi innovációs vezető
NOPQ: Onódy, a hatvanas évek császára. Készült egy dokumentumfilm: Onódy, a hatvanas évek császára – rendező Almási Tamás. 1945-ben ő lett az Extra Cukorka- és Csokoládégyár nagykereskedelmi üzletágának vezetője (a tulajdonos, Ungár Miksa egyike volt az Onódy által megmentett zsidóknak). Az ő feladata volt, hogy a fővárosi édesipari üzemeket ellássa cukorral. 1949 októberében azzal bízták meg, hogy szervezze meg a Büfé Nemzeti Vállalatot, amely 1950. január 1-jén kezdte meg működését: az államosított presszók és büfék üzemeltetését. A vállalat dinamikusan fejlődött, és 1953-ban átalakult Éttermi és Büfé Vállalattá. Ez utóbbi a Belkereskedelmi Minisztérium közvetlen felügyelete alá került, és idővel 380 üzemegységet működtető, 4-5 ezer főt foglalkoztató vállalattá nőtt. Onódy Lajos tehetséges üzletember volt, kiváló felső kapcsolatokkal. Érinthetetlennek képzelte magát. Neve összefonódik a 60-as évek egyik legnagyobb, nemzetközi visszhangot kiváltott ügyével, amelynek érintettjei magyar párt és állami vezetők voltak. Onódy Lajosról beszélgettem Katona Csabával, az egykori Mézes Mackó helyén:
A beszélgetést teljes egészében vasárnap reggel 9-től lehet meghallgatni a Borravaló gasztrokultúra magazinban.
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS