Millásreggeli - a gazdasági muppet show

Mindennapi kenyerünk, Mit tanít magunkról az MI?

MIHÁLOVITS GAZDA: Mindennapi kenyerünk, te drága – Septe József, a Pékszövetség elnöke

TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, senior elemző

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Mit tanít magunkról a mesterséges intelligencia? – Szabados Levente, AI adattudós, buddhista teológus

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Madárinfluenza, mesterséges intelligencia

MIHÁLOVITS GAZDA: A szárnyasok COVIDja, avagy madárinfluenza gyorstalpaló – Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos

TŐZSDENYITÁS – Török Lajos vezető elemző

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában? – Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapítója, vezérigazgatója

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?

HEURÉKA ÉLMÉNY: Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?

Az emberi képességek, tulajdonságok miben hasznosak az AI számára. Ez ugye, a „de mi is hasznosak vagyunk ám” track. 🙂
Egyben a transzhumanizmus és az adatvédelem témához is passzol.
Több projektről beszélnék:
• Megalakult az amerikai Nemzeti Mesterséges Intelligencia Tanácsadó Bizottság, a több mint két órás alakuló ülésen elhangzott pár gondolatot emelném ki (pl. a piaci szereplők bevonása – jelen volt a Google-től az NVIDIA-n át mindenki, és az AI részrehajlásának kiküszöbölésére tett javaslat)
• A DALL-E 2 mesterséges intelligencia leírás alapján készít részletgazdag képeket, művészi fokon. De visszaellenőrzéshez és az értékeléshez mégis embereket kellett használni a kutatóknak. Itt szóba kerülnek majd a biztonsági megfontolások is, hogy a képkészítő algoritmust mire engedik és mire nem engedik használni a kutatók.
• Az AI és az emberi képfelismerés kombinációjára fejlesztettek keretrendszert amerikai kutatók. A külön-külön rosszabbul teljesítő csoportok, együtt (tehát az AI és az ember) jobb eredményeket értek el.
• A Michigani egyetem kutatói egy biológiai immunrendszer alapú MI védekezési rendszert dolgoztak ki biológusokkal és mérnökökkel közösen. Az új rendszert nyolc ismert MI hálózati “támadás”-on tesztelték, mindegyikben jobban teljesített, mint az eddig ismert módszerek.
• A közelgő Metaverzum rendszerekben fontos lesz az emberi szem követése, de ez komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az emberi szem mozgásából pl. megmondható, hogy képregényt nézünk vagy olvasunk valamit. Részben ennek a megoldására az emberi szem mozgását elemző és szimuláló megoldást fejlesztettek EyeSyn néven a Duke Egyetem kutatói, amit múlt héten mutattak be Milánóban az IPSN konferencián. Az információ feldolgozása az érzékelő hálózatokban nemzetközi konferenciáján.

Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Permetezés drónnal, tőzsdenyitás, ember és MI

MIHÁLOVITS GAZDA: Ki drónnal száll fölébe – permetezhet is!

A légi permetezésre vonatkozó jogszabály februári módosítása nyomán megnyílik a lehetőség a magyar gazdák számára a pontosabb és célzottabb drónos permetezésre is.

Mihálovits Gazda szakért

 

EQUILOR TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, senior elemző

 

HEURÉKA ÉLMÉNY: Kell-e ember a mesterséges intelligenciához?

Az emberi képességek, tulajdonságok miben hasznosak az AI számára. Ez ugye, a “de mi is hasznosak vagyunk ám” track. 🙂
Egyben a transzhumanizmus és az adatvédelem témához is passzol.
Több projektről beszélnék:
• Megalakult az amerikai Nemzeti Mesterséges Intelligencia Tanácsadó Bizottság, a több mint két órás alakuló ülésen elhangzott pár gondolatot emelném ki (pl. a piaci szereplők bevonása – jelen volt a Google-től az NVIDIA-n át mindenki, és az AI részrehajlásának kiküszöbölésére tett javaslat)
• A DALL-E 2 mesterséges intelligencia leírás alapján készít részletgazdag képeket, művészi fokon. De visszaellenőrzéshez és az értékeléshez mégis embereket kellett használni a kutatóknak. Itt szóba kerülnek majd a biztonsági megfontolások is, hogy a képkészítő algoritmust mire engedik és mire nem engedik használni a kutatók.
• Az AI és az emberi képfelismerés kombinációjára fejlesztettek keretrendszert amerikai kutatók. A külön-külön rosszabbul teljesítő csoportok, együtt (tehát az AI és az ember) jobb eredményeket értek el.
• A Michigani egyetem kutatói egy biológiai immunrendszer alapú MI védekezési rendszert dolgoztak ki biológusokkal és mérnökökkel közösen. Az új rendszert nyolc ismert MI hálózati “támadás”-on tesztelték, mindegyikben jobban teljesített, mint az eddig ismert módszerek.
• A közelgő Metaverzum rendszerekben fontos lesz az emberi szem követése, de ez komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az emberi szem mozgásából pl. megmondható, hogy képregényt nézünk vagy olvasunk valamit. Részben ennek a megoldására az emberi szem mozgását elemző és szimuláló megoldást fejlesztettek EyeSyn néven a Duke Egyetem kutatói, amit múlt héten mutattak be Milánóban az IPSN konferencián. Az információ feldolgozása az érzékelő hálózatokban nemzetközi konferenciáján.

Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

MI a körforgásos gazdaságért, A béke korának vége!

NÉVNAPOK, SZÜLETÉSNAPOK, ÉVFORDULÓK.

LAPSZEMLE, TŐZSDEI HELYZETKÉP.

BUDAPEST, TE CSODÁS: Hírek a fővárosból és környékéről.

Elkészült a Városház téri aluljáró falfestmény-sorozata
Átadták a Budakeszi Vadaspark új röpdéit, kifutóit és foglalkoztató terét
Mozart összes vonósnégyese megszólal a Budapest Kvartett Hétvégén

FUTÓMŰ: Mesterséges intelligenciával a körforgásos gazdaságért, az autózásban is.

Szinte minden tizedik használható régi autóalkatrész a selejtbe kerül, mert nem lehet biztosan azonosítani. Pedig újra felhasználható lenne… De hogyan javítható az újragyártás hatékonysága? A Fraunhofer kutatói ezt a mesterséges intelligencia segítségével mutatták be.

Várkonyi Gábor, autós szakértő

HETI ALAPOZÓ: A béke korának vége!

Úgy fest, hogy a világ idén február 24-én egy teljesen más világra ébredt, a béke korának végére. Meglátásom szerint ezt az időszakot a fenti dátum és a berlini fal összeomlása közötti 33 boldog békeévként fogjuk jellemezni.

Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Zöldség-gyümölcs, mesterséges intelligencia az olimpián

MIHÁLOVITS GAZDA: Hol s mennyiért vesz zöldséget meg gyümölcsöt a magyar? Havi átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka, de közel ugyanennyien vannak, akiknél már több mint 5 ezer forintra rúg a számla. Zöldségekért és gyümölcsökért a legtöbben a nagyobb boltláncokba vagy hipermarketekbe mennek, mindössze 42 százalék szerzi be ezeket külön zöldségesnél– derül ki az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ kutatásából. A magyarok 52 százaléka hajlandó többet fizetni az itthon termelt zöldségért vagy gyümölcsért, és a többség szerint ezeknek jobb az íze. Sokan azonban nem tudják eldönteni, honnan származik a termék. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

TŐZSDENYITÁS: Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Mesterséges intelligencia a pekingi olimpián. Kína eleve AI nagyhatalom, rengeteget fejlesztenek, top tudású cégeik és tehetségeik vannak és a politikai berendezkedésük miatt nem kell mindenféle emberi jogi témákkal vacakolni (mint Európában a GDPR), tehát gyorsan tudnak haladni. A téli olimpián az időjáráson érmek múlhatnak és hatással van a versenyzők biztonságára is, ezért kiemelten fontos a pontos előrejelzés. Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapítója, vezérigazgatója.

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Dráguló csokimikulás, tőzsdenyitás, MI és a jövő munkavállalói

MIHÁLOVITS GAZDA: Keserédes ünnepek – Drágább lesz a csokimikulás!

Magasabb árakkal találkozhatnak idén a vásárlók az ünnepi édességek között válogatva. Az alapanyagok mellett ugyanis számos termelési költség drágult, ami a termékek fogyasztói árában is megmutatkozik. Bár a hazai édességgyártók várakozásai szerint ebben a szezonban kevesebb ünnepi édesség fogyhat a magyar piacon, így is 3500 tonna szaloncukor és 8 millió csokimikulás kerülhet a vásárlók kosarába, az ünnepi forgalom pedig elérheti az 50 milliárd forintot.

Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára

EQUILOR TŐZSDENYITÁS – Józsa Bence, junior elemző

HEURÉKA: Hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia a jövő munkavállalóit?

Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. vezérigazgatója

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Hidropónia, Richter, állattenyésztés és MI

MIHÁLOVITS GAZDA: Égbe törő farmok. Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiák révén képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit. A LED-lámpákkal megvilágított, minden év- és napszakban termelni képes, zárt farmok a helyi önellátást, az exportot és új munkahelyek teremtését is segítik. Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzletágának vezetője.

TŐZSDENYITÁS: Jelentett a Richter, hogy áll a részvény? Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.

HEURÉKA-ÉLMÉNY: Mesterséges intelligencia az állattenyésztésben. A hús, tojás és tejtermékek iránti kereslet várhatóan jelentősen növekszik a következő évtizedekben. Az ezzel foglalkozó emberek száma viszont csökken, ezért a hatékonyságot kell növelni. Tehén és disznó szenzorok, adatok és a legfontosabb kérdések. Az MI elképesztő távlatokat nyit meg az agráriumban. Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. vezérigazgatója.

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Szuperszámítógépek, mesterséges intelligencia, virtuális világok

Már kettő szuperszámítógépről is döntés született Magyarországon az MI fejlesztéseknek. Az egyik HPC a KIFÜ-nél készül, 0.5-5 petflops a tudása, a másikat az ITM és az OTP most jelentette be. Ennek kapcsán arról beszélgetünk, mi is manapság pontosan az MI, mit is jelent az, hogy mesterséges intelligencia, hogyan fejlesztik. A Facebook virtuális világ bejelentése kapcsán pedig a jövendő virtuális világairól értekeztünk.

Részletek

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS