A városüzemeltetés ma már nem pusztán fizikai infrastruktúra kérdése: a közműszolgáltatók működésének minősége egyre inkább azon múlik, mennyire képesek adatvezérelt döntéseket hozni, egységes folyamatokat kialakítani és gyorsan reagálni a változó környezeti, gazdasági és társadalmi igényekre. A Budapesti Közművek (BKM) az elmúlt években egy olyan átalakulási programot hajtott végre, amelynek középpontjában az SAP Business Data Cloud (BDC) bevezetése áll – és amelyet Mészáros János stratégiai és gazdasági vezérigazgató-helyettes részletesen bemutatott az SAP AI TOUR keretében, majd pedig stábunk vendégeként a Millásreggeliben is kérdezhettünk tőle.

A BKM 2021-es megalakulása önmagában is jelentős szervezeti integráció volt: több korábbi fővárosi közműszolgáltató egyesült egyetlen, egységesen működő vállalatban. „A tulajdonos szándéka az volt, hogy egy Stadtwerke-alapon működő, integrált közműszolgáltató jöjjön létre” – fogalmazott Mészáros. Az integráció azonban nemcsak szervezeti, hanem technológiai feladat is volt: a különböző vállalatok eltérő rendszereit és folyamatait egyetlen platformra kellett hozni. Ennek alapját az SAP vállalatirányítási rendszer adta, amelyre később ráépült a Business Data Cloud mint egységes adatkezelési réteg.

A döntés mögött egy egyszerű felismerés állt: a BKM üzleti adatainak több mint 80%-a eleve az SAP-ben keletkezik. „Olyan megoldást kerestünk, ahol nem kell elhagyni a rendszert, és nem kell exportokkal, interfészekkel dolgozni” – mondta Mészáros. A BDC lehetővé teszi, hogy az SAP-ben keletkező adatok közvetlenül, valós időben legyenek elérhetők elemzésre, riportolásra és döntéstámogatásra. A standard importok és szolgáltatások pedig gyors bevezetést és egységes adatstruktúrát biztosítanak.

A BKM működése rendkívül sokrétű: hulladékgazdálkodás, köztisztaság, parkfenntartás, távhőszolgáltatás, temetkezés – mindegyik saját operatív és gazdasági adatokat termel. A kihívás az volt, hogyan lehet ebből egységes adatvagyont képezni. A megoldás két pilléren nyugszik: egységes vállalatirányítási rendszer (SAP) és egységes műszaki-információs rendszer, amely digitálisan dokumentálja az operatív munkavégzést. A szerelők mobiltelefonon kapják a munkautasítást, GPS-koordináták alapján érkeznek a helyszínre, és a munkafolyamatokat digitálisan rögzítik – ezek az adatok pedig ugyanabba az egységes rendszerbe kerülnek.

A bevezetés nem volt akadályoktól mentes. A legnagyobb meglepetést a felhőalapú adattárolás korlátai okozták: „A felhőben is vannak korlátok – az adattárolásnak ára van, és ezt erőforrásgazdálkodási szempontból végig kell gondolni” – emelte ki Mészáros. Emellett komoly munka volt a törzsadatok konzisztenciájának megteremtése: redundanciák kiszűrése, nem használt adatok eltávolítása, adatáramok és outputok folyamatos monitorozása.

A szervezeti változás legalább akkora kihívás volt, mint a technológiai. A BKM „business evangelisták” kis csoportját hozta létre, akik a kontrolling területen kialakított kompetenciaközpontból segítik a szervezet többi egységét az új rendszer használatában. A vezetők részéről is erős igény mutatkozik az adatokra: a döntéshozatal ma már elképzelhetetlen egységes, megbízható információk nélkül.

A rendszer egy éve működik, és már láthatók az eredmények. A korábban több napig készülő Excel-alapú riportok helyét egységes, automatikusan összeálló adatszolgáltatások vették át. A sztenderdizált folyamatok gyorsabbak, pontosabbak, és csökkentik az adminisztratív terheket. Ez pedig közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a BKM több erőforrást fordíthasson a közszolgáltatási feladatokra.

A mesterséges intelligencia alkalmazása a következő lépcső. A BKM már létrehozott egy belső AI-teamet, és elkészült a vállalati AI-governance is. „Nem adjuk át az irányítást az AI-nak – a végén mindig ott kell lennie az embernek, aki kimondja az igent” – hangsúlyozta Mészáros. A cél olyan use case-ek azonosítása, amelyek valódi értéket teremtenek: prediktív karbantartás, erőforrás-optimalizálás, klímaváltozási hatások elemzése, életciklus-elemzések.

A reziliens működés – vagyis a változásokhoz való alkalmazkodóképesség – a közműszektorban különösen fontos. A zöldfelület-gazdálkodásban például a fák életkorának alakulása, az öntözési költségek vagy a klímaváltozás hatásai mind olyan adatok, amelyek alapján új módszertanokat lehet kialakítani. A cél, hogy a döntések visszamérhetők legyenek, és az adatok alapján folyamatosan finomítható legyen a működés.

Mészáros egyértelmű tanácsot fogalmazott meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyek most vágnának bele az adatvezérelt működés kialakításába: „A vállalkozás mérje fel az adatvagyonát. Hol vannak az adatok, kik dolgoznak velük, milyen kimeneteket szeretnénk?” Ez a kiindulópont, amelyre a folyamatok és az informatikai rendszerek később ráépíthetők.

A Budapesti Közművek példája jól mutatja, hogy az SAP Business Data Cloud nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem új működési modell alapja. Az egységes adatvagyon, a sztenderdizált folyamatok, a reziliens működés és az AI-ra való felkészülés együtt olyan városüzemeltetési keretrendszert hoz létre, amely képes reagálni a 21. század kihívásaira – és amelyben az adat valóban új olajként működik.