Millásreggeli - a gazdasági muppet show

Robotszerelem – táplálhat-e érzelmeket egy ember egy géppel szemben?

Egyre több ember-gép interakció van, a co-botokkal már sokan dolgoznak együtt ipari környezetben, személyi asszisztens és ügyfélszolgálati algoritmusokkal pedig már mindannyian beszélgettünk. De új dimenziót is kap az ember-robot kapcsolat, amikor lelki társat, vagy akár szeretőt keresünk a gépben… Valentin nap után, ennek alkalmából az emberi és robot párkapcsolatokat vizsgáljuk meg.

Rab Árpád, trendkutató, jövőkutató, a Corvinus Egyetem docense

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Fúziós energia: sci-fi vagy a közeljövő?

Az EUROfusion kutatói és mérnökei mérföldkőnek számító eredményeket értek el a világ egyik vezető fúziós berendezésénél, az oxfordi Joint European Toursnál (JET).

a fúziós reakció alapjai
a fúzió és maghasadás közötti különbségek
a fúziós reaktorok előnyei a mai megoldásokhoz képest
hol tartunk ma, mikor lesz végre fúziós erőmű
a hazai kutatások helyzete

Dr. Dunai Dániel, az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizikai Laboratóriumának tudományos főmunkatársa

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Mesterséges intelligencia a pekingi olimpián

Kína eleve AI nagyhatalom, rengeteget fejlesztenek, top tudású cégeik és tehetségeik vannak és a politikai berendezkedésük miatt nem kell mindenféle emberi jogi témákkal vacakolni (mint Európában a GDPR-vel), tehát gyorsan tudnak haladni. A téli olimpián az időjáráson érmek múlhatnak és hatással van a versenyzők biztonságára is, ezért kiemelten fontos a pontos előrejelzés.

Részletek

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Agyunk és a fenyegetettség, avagy mire jó az agykutatás?

HEURÉKA-ÉLMÉNY: A fenyegetettségre adott agyi válasz kulcsszereplőjét azonosították a NAP kutatói a Semmelweis Egyetemen.

A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A.) számoltak be.

Miért vizsgálják az amigdalát?
Mennyire ismerjük az emberi agyat?
Vannak még feltérképezetlen területek?
Hogy, milyen módszerekkel sikerült azonosítani, amit kerestek?
Mit tesz lehetővé a most elért eredmény, miben segíthet?
Kik vesznek részt az együttműködésben?
Milyen célok vannak még?

Dr. Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója.

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Jósok üveggömbje? – Matematikai módszer a váratlan események előrejelzésére

Magyar kutatók új matematikai módszert dolgoztak ki, amely segíthet előre jelezni váratlan eseményeket az adatsorok újszerű elemzésével. Az új módszerrel akár hatékonyabban előre jelezhető lehet egy újabb gazdasági világválság vagy éppen egy közelgő szívroham is. Az innováció számos tudományos, üzleti vagy egészségügyi területen jelenthet új lehetőségeket.

Somogyvári Zoltán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont elméleti idegtudomány és komplex rendszerek kutatócsoport csoportvezetője

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

2022 első üstököse magyar nevet kapott

Sikeres volt a James Webb űrtávcső fellövése, aztán akadtak gondok az installálásban. Ezeket úgy tűnik, sikerült megoldani, az űrtávcső hamarosan eléri megfigyelési helyét és kezdődhet az elképesztően aprólékos munka a tükrök beállításával. Közben, óriási sikert könyvelhet el a hazai csillagászat: 2022 első újonnan felfedezett üstököse magyar felfeldezője után kapta a nevét. A Sárneczky-üstökös így a harmadik, hazai tudósról elnevezett ilyen objektum.

Részletek

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Csillagászati peepshow – Pályára áll a James Webb űrtávcső

HEURÉKA: Csillagászati peepshow – Pályára áll a James Webb űrtávcső

A csillagászok régóta várt új űrobszervatóriuma, a James Webb-űrtávcső december 22-én áll majd pályára a Hubble utódjaként, egy Ariane–5 hordozórakétával, Francia Guyanából a tervek szerint. A projekt a NASA vezetésével, az európai ESA és a kanadai CSA űrügynökségek részvételével megvalósuló közös fejlesztés.

Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Mit láthat a Nagy Testvér, avagy a magánszféra jövője

November 1-től érvénybe lépett Kínában a Personal Information Protection Law vagyis a PIPL, ami nagyon hasonló az EU GDPR-jához. Bizony, meglepő, de nem váratlan fordulat. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Kína ebben is megelőzheti pl. az USA-t, pedig ezt aztán tényleg nem gondoltuk volna még 5 éve.

A kínai privacy gondolkodás mögé pillantunk, hogy kicsit jobban értsük, mi is zajlik ebben a meghatározó országban, talán egy kicsit a klasszikus nyugati kliséből kitekintve.

Ezzel párhuzamosan az ISO sztenderdek között hamarosan megjelenik egy új, a 31700-es család, amely „Privacy by design for consumer goods and services” problémát kezeli vagyis erre tolja a cégeket, hogy a magánszféra védelmét tényleg alap szinten építsék be a szolgáltatásaikba.

Közben a GPT-3 már nem várólistás, tehát szinte “bárki” ráugorhat, ha használni akarja.

Ezek a lépések, változások alapvetően befolyásolják a magánszféra közeli jövőjét, és egy érdekes távoli jövőt vetítenek előre.

Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója, kibertitok jövőkutató

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Blockchain és kriptovaluta: az emberiség jövője?

A digitalizáció ma már nem a költségcsökkentés eszköze, hanem a legfontosabb irány a pénzügyi szektorban. A jövőben teljesen átalakulhatnak a fizetési szokások, a bankkártya helyett már most is egyre több ember használja a mobilját, és a digitális valuták is gyorsan terjednek a világban. A jegybankok digitális pénzeket vezetnek be, és a már meglévő kriptovalutákkal megvásárolható szolgáltatások és áruk köre is folyamatosan növekszik.

Rab Árpád, jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS

Hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia a jövő munkavállalóit?

Menjünk vissza kicsit az ipari forradalmakhoz

1. 1765- Megjöttek a mechanikus eszközök és egy új energiaforrás, a szén. Gőzgépek amikből vasutak lettek. Ez elvette a kocsisok munkáját, de még többet teremtett. Mezőgazdasási innovációk miatt kevesebb emberrel több lett a termés. Ez elvette sok földműves munkáját, helyette lettek nagyobb üzemek.
2. 1870- Új energiaforrások – gáz, olaj és elektromosság. Kifejlesztettük a belső égésű motoroka és fejlődni kezdett a telekommunikáció és vegyipar. Ez persze megint átalakította a munkaerőpiacot, de nem kevesebb, hanem több munkaerőre volt szükség.
3. 1969- A nukleáris energia elterjedt, megjelentek az első digitális eszközök, fejlődésnek indult a biotechnológia. Lehetett akkoriban azt gondolni, hogy a kompjúter elveszi az embereke munkáját majd és részben igaz is, de végül megint csak több munkaerő kellett
4. manapság a 4. ipari forradalmat éljük, ha igaz. Internet van, mesterséges intelligencia van és megint átalakulóban a világ. Egyes munkák szűnnek meg, viszont komplett iparágak születnek

Általában az az irány, hogy az alacsonyabb képzettségből a magasabb felé és a vidékről a város felé mozdul a munkaerőpiac . Megoldás: oktatás, oktatás, oktatás

Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. vezérigazgatója

Videó:

Hang:

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS