A vadmacskákra az elvadult házimacskák komoly veszélyt jelentenek, ugyanis egymással is szaporodnak, hígítva ezzel a vadmacskák génállományát. A szakemberek 2019 óta kutatják a jelenséget.Részletek
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Több száz madárfelmérő és kutató tíz évnyi munkája eredményeként jelent meg a Magyarország madáratlasza című könyv az Agrárminisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közös kiadásában, amely 800 oldalon, 1,5 millió karakternyi szöveggel, 1700 térképpel és grafikonnal, másfélszáz fotóval mutatja be 420 vadon előforduló hazai madárfaj elterjedését, állománynagyságát, természetvédelmi helyzetét.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók pusztítottak idén nyáron Európában. 2021 nyara a szélsőségeké volt, nemcsak kontinensünkön, hanem szerte a világon. Magyarországon az idei nyár is kiemelten meleg volt, négy hőhullámmal. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentés szerint ez azonban csak bepillantás a jövőbe: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.
Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Mi az a PET? Miből készül? Mire használják? Miért érdemes gyűjteni? Hogyan ismerjük fel? Hogyan gyűjtsük? Miként hasznosul újra? Milyen buktatói vannak a recyclingnak? Mit lehet belőle készíteni újrahasznosítás után? Mivel lehet kiváltani? Rengeteg kérdés…
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
SZUPERZÖLD: Tovább nőtt az áldozatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tájékoztatása szerint civil és állami természetvédők, kutyás kereső egységek és önkéntesek segítségével negyedik hete zajlik a kutatás az áldozatok – melyek közé egy fokozottan védett rétisas is felkerült – és a mérgezett csalétkek után, de a lista feltehetően még mindig nem teljes.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek. Kiderült, hogy a bolygó megmentése helyett sokszor önös érdekből, anyagi haszon reményében teszünk csak fenntartható lépéseket. A babyboomer, az X, Y és Z generációk közötti véleménykülönbségét beszéljük meg.
Steigervald Krisztián generációkutató
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
SZUPERZÖLD: Hogyan csökkenthetjük tartósan fenntartható szintre a saját széndioxid-kibocsátásunkat?
A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással is lehet csökkenteni a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen legtöbbünk átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet.
Vadovics Edina, a Greendependent Intézet szakmai vezetője
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
SZUPERZÖLD: Sikeres dugódíjmegoldások világszerte, melyik lehet jó Budapestnek?
Júniusban indított petíciót a Levegő Munkacsoport a budapesti dugódíjért, most összegyűjtötték a jó példákat. Tanulhatunk belőlük? Párszáz forint elég lenne?
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
SZUPERZÖLD: A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg-és tetemkereső kutyás egysége az elmúlt hét évben már bizonyította eredményességét a mérgezett vadállatok felkutatásában. Az egység azonban más természetvédelmi problémák esetén is hatékonyan bevethető, így például a kaszálások során elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok, az akaratlanul okozott természetvédelmi kár felderítésében.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
Viharok, áradások, aszály – Mekkora kárt okoznak a természeti katasztrófák?
Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok – az elmúlt hetek is bemutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban is. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzése most láthatóvá tette, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz, így a gazdaságfejlesztési terveknek érdemes számolni a katasztrófák rövid és hosszú távú hatásával.
Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS