A kőolaj árának alapvetően semmi oka nem lenne emelkedni, ha csak a normális felhasználásból eredő kereslet-kínálati viszonyokat vizsgáljuk. Viszont a képet időnként rendre megzavarja valami cirkusz a Közel-Keleten. Most éppen a Kászim Szulejmáni meggyilkolását követően felizzó iráni-amerikai konfliktus miatt lehet aggódni.
Az iráni kémfőnök január 3-i meggyilkolása óta találkozhattunk már 100 dollár feletti olajárat és 500 forint körüli hazai benzinárat kilátásba helyező prognózissal is. Az olajtőzsdéken azonban az első ijedtség után a merénylet előtti szintekig eset vissza mind a Brent típusú nyersolaj, mind a WTI jegyzése. Ezzel a fel-le csapkodással még nyilván nem ért véget a történet, de igazán nagy és tartós elszállást akkor lehetne látni az árakban, ha valamilyen az olaj kínálatát szűkítő ellencsapással válaszolna Irán a hatalmi törekvéseikben kulcsszerepet betöltő Szulejmáni likvidálására.
Mi hajtaná fel az árakat?
Ilyen csapás lehetne például szaúdi olajfinomítók ellen intézett támadás (láttunk már ilyet), vagy méginkább a világ olajkereskedelmének 20 százalékát lebonyolító Hormuzi-szoros lezárása, illetve az ottani tanker forgalom szűkítése (ebből is kaptunk már ízelítőt). Ez utóbbira szerencsére nem sok esélyt látnak az elemzők. Samir Madani például, a TankerTrackers.com nevű oldal társalapítója azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy mivel a térség olajának nagy része Ázsiában – azon belül is Kínában köt ki – ezt a csatornát senkinek nem érdeke elzárni, vagy tartósan korlátozni. Ezt az elképzelést egyelőre az a tény is megerősíti, hogy a Hormuzi-szoros forgalmában eddig nem tapasztalt számottevő változást a tankereket műholddal megfigyelő oldal. Ha Irán mégis ilyen eszközhöz folyamodna, akkor az újabb katonai konfliktushoz vezetne, amiből nem valószínű, hogy jól jönne ki.
Mit mutat a csárt?
Az elmúlt 5 évben nagy jelentőséggel bírt a 60-65 dolláros szint a WTI jegyzésében. Zömében ez alatt, néha felette folyt a kereskedés, de valahogy mindig akadályt állt az emelkedésnek, vagy támaszt adott az esésnek.
A mostani első, heves reakció is ennek a sávnak a tetejéig repítette az árfolyamot, hogy aztán onnan egy nagy lendülettel napon belül 6 dollárt essen (10%!) a kurzus. Ez a mozgás arról árulkodik, hogy a piacot alapvetően az eladók uralják, akik látva, hogy nem fenyegeti veszély a kínálatot, visszatérnek a fundamentumokhoz és azonnal nyomás alá helyezik az árfolyamot. Ez egy kiváló teszt volt ahhoz, hogy azt gondolhassuk, ez egy komoly szint aminek az esetleges áttörése jelezhet majd egy erősebb mozgást felfelé.
Amikor már lehet aggódni…
Az igazi trendfordulót a kritikusnak mutatkozó 65 dollárnál 5 dollárral feljebb, a 70 dolláros szint átnyesésével látnánk.
A 2008-as árfolyam-csúcsról húzott ereszkedő trendvonal átvitele első körben 75 dollárig is elviheti az árfolyamot, amin túl viszont már nincs számottevő akadálya a ralinak. Ha az a szint is elesik, akkor már durva dolgok zajlanak a térségben és bejöhet a jóslata a 100 dolláros jegyzéssel riogató most még szélsőségesen pesszimistának tűnő elemzőknek.