MIHÁLOVITS GAZDA: Űrtechnológia a földeken – vagy földtechnológia az űrben?

A korszerű agrár- és az űrtechnológia már ma összefonódik, ami a jövőben tovább erősödhet. Például azért is, mert amikor hosszú távra küldenek embereket az űrbe, ezekben a küldetésekben és az űrbázisokon fontos szerepet játszhatnak majd a növények. Utóbbiak ugyanis nem csupán fontos táplálékforrások, de tisztítják és oxigénnel dúsítják a levegőt, és – ami ilyen időtávú utazásokon szintén rendkívül fontos szempont – javítják a mentális közérzetet.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója

TŐZSDENYITÁS – Varga Zoltán, senior elemző

HEURÉKA-ÉLMÉNY: A fenyegetettségre adott agyi válasz kulcsszereplőjét azonosították a NAP kutatói a semmelweis egyetemen.

A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A.) számoltak be.

Miért vizsgálják az amigdalát?
Mennyire ismerjük az emberi agyat?
Vannak még feltérképezetlen területek?
Hogy, milyen módszerekkel sikerült azonosítani, amit kerestek?
Mit tesz lehetővé a most elért eredmény, miben segíthet?
Kik vesznek részt az együttműködésben?
Milyen célok vannak még?”

Dr. Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója.

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával a Semmelweis Egyetemen működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport vezetője.

Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS