húsvét címkéhez tartozó bejegyzések

1925 április 18-án nyitotta meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár – a BNV 92 évét eleveníttettük fel a nyitástól napjainkig Katona Csaba történésszel, Mesél a múlt rovatunkban. Tőzsdét nyitottunk, majd még jutott időnk a 29-es villamosra és némi tormakörképre is.

 

 

Amíg mi húsvétoltunk, addig elég sok minden történt a világban, mind a piacokon, mind a politikában. Törökországban például megszilárdulni látszik Erdogan elnök egyeduralma – na de, hogy pontosan mi történt, ezt kérdeztük Feledy Botond külpolitikai szakértőtől. Ezt követően elkezdtük a beszélgetést Tóth Katával, a Bátor Tábor adománygyűjtési igazgatójával és Miha Tamással, a Human Dialóg ügyvezetőjével adóforintjaink 1%-áról. 

Ács kolléga telefonon tart tájékoztatót egy terepfutó versenyről. De így is fejből tudja a WizzAir új skóciai járatának minden részletét. Arról is beszámol, hogy a fent nevezett társaságnál megszűnt a szabadrablás az ülések megszerzésénél. Húsvétolunk is. Hókiflivel, házi füstölési kiskátével és helyi népszokások felemlegetésével.

Húsvétkor sok locsoló nem tud nemet mondani, ha megkínálják némi alkohollal, emiatt ilyenkor különösképp megszaporodik az ittas vezetők száma. A rendőrség ezekben a napokban fokozott ellenőrzéseket tart az utakon, és mivel Magyarországon zéró tolerancia van, aki alkoholt fogyasztott, jobban teszi, ha a kerékpárt is csak tolja maga mellett hazafelé.

A húsvéti ünnepkörhöz tartozóan csokoládét és édességet tízből négy magyar család vásárol. A szezonális finomságok vásárlóközönsége évek óta stabil, de a háztartások által vásárolt mennyiség egyre csökken ? derül ki a GfK Háztartáspanel adataiból. A húsvéti sonka az adatok tanúsága szerint az idősebb háztartások számára fontosabb, a fiatalabbak kisebb arányban vásárolják ezt a húskészítményt.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége a minőségi termékek részesedésének növekedése mellett mennyiségben és értékben is a tavalyihoz hasonló húsvéti forgalomra számít, nagyjából 900 tonna csokoládéfigura kelhet el és a forgalom értéke 3 milliárd forint körül alakulhat.

Jobb ára van a magyar báránynak, mint tavaly, mintegy 5-10 eurócenttel drágább kilónként ? a Juh Terméktanács adatai szerint.

Placeholder

Agyamban egymást kergették a kérdések: Vajh honnan érkezett hozzánk? Ki lehet az ötletgazda? Milyen gondolat vezérelte az alkotót? A válaszokat a tojások ünnepéig, Húsvétig érleltem magamban…

Szívem szerint szívszorító szerelmi legendát kreálnék háttértörténetként. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a messzi északon egy magányos mogorva öregember. Nem csoda, hogy mogorva volt, hiszen hóban, fagyban élt, a meleg napsütést hírből sem ismerte. Történt egyszer, hogy szánját húzó rénszarvasok megbetegedtek, így az öreg kissé megcsúszott az ajándékosztással. Tavaszodott, mire kiürült a zsákja. Nem volt jó kedve, hiszen ilyen még sose történt vele. Ráadásul meleg volt, piszok meleg.

Lappföld felé félúton a rengeteg erdő közepén megállt hűsölni. Ahogy ott piheg a hűvösben, egyszer csak gyöngyöző kacajra lesz figyelmes. Az ösvényen pirostojásokkal teli kosárkáját lóbálva megjelenik a Nyuszikislány. Elámul az öreg Mikulás: ilyen éterien szép teremtményt ő biza életében nem látott! Bársonyos a bundája, szép a szeme, kecses a járása. Ekkor Nyuszikislány felpillantott és meglátta az öreget. Szó se róla,  megijedt kicsit a torzonborz piros ruhás Mikulástól, de látva hamiskás mosolyát, hallva megnyugtató dörmögő hangját félelme egy pillanat alatt elillant és valami furcsa érzés kerítette hatalmába.

Egy szempillantás alatt egymásba szerettek. Egymás nyakába ugrottak, ölelték, csókolták egymást. De jaj! A szerelmesek nem lehettek egymáséi! Mindkettejüket szólította a kötelesség, hiszen várták őket a gyerekek. Nehéz szívvel elbúcsúztak hát és tudták: soha többé nem fognak találkozni. Hiszen amikor Nyuszi ráér, Télapónak van dolga és vicaverza. Ráadásul messze is laktak egymástól. A Nyuszi nem szerette a jeges Északot, a Mikulást pedig a hőguta kerülgette Kikeletkor.

Találkozásuk mégsem volt hiábavaló. Néhány hónap múlva megszületett szerelmük gyümölcse: a Mikulástojás. A tavasz és a tél nászának gyermeke volt ő. Külseje a derűs tavaszt idézte, belül viszont maga volt a zord tél. Szerencsésebb volt szüleinél, hiszen ő télen és tavasszal is örömet szerezhetett a gyerekeknek. Elég volt, ha csak átöltözött, megjelenése évszaktól függetlenül máris mosolyt csalt az arcokra. Itt a vége, fuss el véle…

Ez persze csak mese, a valóság sokkal prózaibb ennél. A mikrobetűkkel sűrűn teleírt fogyasztói tájékoztató segítségével aztán elég hamar lehull a lepel a Mikulástojásról. A terméken ugyanis kibetűzhető a felirat: Made In China. Nos. A Nagy Fal tövében aligha ismerik a keresztény kultúrkör hagyományait. Annyit tudhatnak a Mikulásról vagy a Húsvétről, mint mi a Kínai Újévről. (Tudjátok, az akkor van, amikor beköszönt valamelyik állat éve és eközben a kínaiak ezerszám durrogtatják a petárdákat.) De talán az ázsiai ipar képviselőit nem is érdekli, mit ünneplünk. A lényeg számukra az, hogy akár Húsvét van, akár Mikulás, az európaiak VÁSÁROLNAK.

Na erre gyúrtak rá az általam csodált termékkel, méghozzá rendkívül innovatív és hatékony módon. Mivel a Mikulásfigurából nehéz akár nyulat, akár tojást formázni, kézenfekvő volt, hogy a távol-keleti gyártó a tojásformát vette alapul. Ez óriási újítás, hiszen ha a termék nem fogy el Mikuláskor, akkor egy gyors címkecserét követően máris újra piacra dobható Húsvét előtt. Valljuk be, nincs is ebben semmi kivetnivaló, hiszen Kinderék a saját tojásukkal ugyanezt az utat járják be, csak nagyobb csinnadrattával.

Így aztán az sem baj, ha egy langymeleg tavaszi napon Mikulásfigura gurul ki a műanyag tojásból, hiszen Télapónak éppen annyi köze van a Húsvéthoz, mint mondjuk a Kinder tojásból előkerülő vízilófigurának.