Három éven belül chipkártya alapú jegyekkel lehet majd igénybe venni a budapesti tömegközlekedést.
Tarlós István főpolgármester szerint a papíralapú jegyrendszer „Európa szégyene” kezdett lenni. A most kezdődő beruházás 2017-ben fejeződik be, körülbelül 800 beléptetőkaput állítanak fel a metróállomásokon, de például a HÉV-ek esetében lesz, ahol falra, oszlopokra helyezhető érvényesítő berendezés működik majd, s további 2500 autóbuszon, trolibuszon és villamoson is mintegy tízezer ilyen rendszert helyeznek el.
A főváros másfél millió, névre szóló csipkártyát bocsát ki és mintegy kilencmillió név nélküli, rövid lejáratút. Az első csipkártyát minden budapestinek ingyenesen adják. A papíralapú rendszert több lépcsőben szüntetik meg, először a bérletesek kapnak csipkártyát, végül a jegyvásárlók. A rendszer minőségi változást hoz, megszűnik a sorban állás, a jegyeket telefonon és interneten is meg lehet majd vásárolni.
A városvezetés a BKK-t bízta meg az előkészítéssel, s 2013-ra 54,5 millió eurós, ötéves futamidőre szóló megállapodást kötöttek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a finanszírozásról. A főváros 5,5 milliárd forint saját forrással járul hozzá a fejlesztéshez. A tenderen először 79 érdeklődő volt, majd nyolcan maradtak versenyben. Végül a kiépítésről és az ötéves üzemeltetésről szóló szerződést Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója és Matthias Augustyniak, a Scheidt&Bachmann ügyvezetője írta alá.