Mind a tandíjak, mind a diákoknak folyósított ösztöndíjak terén jelentősek az eltérések a felsőoktatásban az Európai Unió tagállamaiban.
Az Európai Bizottság kimutatása szerint egy-két kivételtől eltekintve nem változtak jelentősen a tandíjfizetési rendszerek a tagállamokban. Németország volt például az egyetlen, amely eltörölte a 2007-ben bevezetett tandíjakat. A jelentés szerint Észtország hajtott végre még jelentős változásokat, ahol immár azoknak kell fizetniük, akik nem teljesítenek bizonyos követelményeket. Teljesítményhez kötött még a tandíjfizetés Magyarországon, Csehországban, Spanyolországban, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában.
A jelentés szerint továbbra is az Egyesült Királyságban kerül a legtöbbe egyetemre járni, ahol a tandíjfizetés Európában egyéni módja működik; a díjat nem a tanulmányok ideje alatt, hanem a végzést követően kell fizetni, amikor a diplomás jövedelme egy bizonyos szintet átlép. Viszonylag magasak a tandíjak a bizottság szerint még Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Hollandiában és Szlovéniában is.
A nem csak az uniós országokra, hanem összesen 33 országra kiterjedő jelentés szerint 9 olyan ország van, ahol mindenki köteles fizetni, aki alapképzésben tanul; Csehország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Királyságon belül Anglia, Észak-Írország és Wales, valamint Izland és Liechtenstein. Több országban viszont egyáltalán nincs tandíj; Cipruson, Dániában, Németországban, Finnországban, Görögországban, Máltán, Svédországban, Skóciában, Norvégiában és Törökországban is ingyenes a felsőoktatás. A többi országban, így Magyarországon is, a diákoknak kevesebb, mint a fele fizet tandíjat.
A legtöbb országban a diákok kevesebb mint fele részesül ösztöndíjban; összesen kilenc olyan ország van, ahol minden hallgató, vagy legalábbis a diákok többsége kap ösztöndíjat. A magyarországi tandíjrendszert ismertető rész 2012. októberi adatai szerint a magyar hallgatók 43 százaléka fizetett tandíjat, amely az alapképzésben évi 230 ezer és 1,6 millió forint között volt. A hallgatók 15 százaléka kapott emellett minimum évi 119 ezer forintos ösztöndíjat rászorultság alapján, és az állami finanszírozású képzésben tanulók 22 százaléka részesült teljesítmény alapján járó ösztöndíjban, amely a törvény szerint minimum 59 ezer forintot jelent egy tanévben. Emellett a tandíjak finanszírozása diákhitelből is lehetséges.