Kína tíz százalék körüli mértékben növeli védelmi költségvetését az idén, vagyis arányaiban némileg kevesebbet szán katonai kiadásaira a tavalyinál, amikor hivatalosan 12,2 százalékot terveztek és költöttek.
A kínai parlament kezdődő ülésszakának szóvivője, Fu Jing az ilyenkor hagyományos sajtótájékoztatón elmondta: 10 százalék a védelmi kiadásokra az elmúlt években jellemző kétszámjegyű növekedés sorában öt év legalacsonyabb mértékének számít.
Fu idén is megjegyezte, Kína nagy ország, és olyan hadseregre van szüksége, amely képes nemzetbiztonságának és népének védelmére. Hangsúlyozta a kínai katonapolitika védelmi jellegét.
Mindehhez hozzáfűzte, hogy a kínai és a külföldi fegyveres erők között még mindig jelentős a különbség az általános fegyverzet minősége tekintetében, ennek leküzdésére, a hadsereg modernizálására Kínának még időre van szüksége. A lemaradás kiszolgáltatottá tesz, ezt megtanultuk a történelemből, mondta.
Peking először 2013-ban szakított azzal a hagyománnyal, hogy a védelmi költségvetés számait az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakát megelőző sajtótájékoztatón jelentse be. Fu Jing volt külügyminiszter-helyettes, aki a parlament külügyi bizottságának vezetője, akkor vette át az ideiglenes szóvivői tisztséget.
A kínai vasladynek is nevezett Fu két éve némileg ingerülten jegyezte meg a sajtóértekezleten: „Úgy tűnik, Kínának minden évben el kell magyaráznia a világnak, hogy miért fokozza nemzetvédelmét és miért kell növelnie katonai költségvetését”. Számokat sem akkor, sem tavaly nem közölt. 2013-ban a katonai kiadásokat 10,7 százalékkal, 2012-ben pedig 11,2 százalékkal növelték.
Szakértők úgy vélik, hogy a kínai védelmi költségvetés mértéke rendszerint nagyobb a hivatalosan bejelentettnél, és tényként kezelik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok után a legtöbbet költi a hadseregre. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése becslések szerint így is 4,5-5-szöröse a kínainak. Utóbbi GDP-arányosan is jelentősen elmarad az amerikaitól, de még a brittől is.
A Nyugat, különösen Washington gyakran kifogásolta a költségvetés átláthatatlanságát, ami – állítják – bizalmatlanságot kelt. Peking erre válaszul általában arra hivatkozik, hogy eleget tesz nemzetközi adatközlési kötelezettségének.