Az Artisjus elfogadta a Magyar Vendéglátók Ipartestületének javaslatát, amely szerint ne kelljen a vendéglátóhelyeken történő háttér-élőzene után mind az élő-, mind a háttérzenére vonatkozóan jogdíjat fizetni, és a borvacsorák, egyedi rendezvények esetében is kedvező átalánydíjat vezet be jövőre.
Ennek eredményeként, ha egy vendéglátó üzlet egy nap vegyesen használ gépzenei és élőzenei forrásból háttérzenét, az pontosan ugyanannyi jogdíjterhelést fog jelenteni, mintha csak gépzenét használna. Jelenleg a gépzenén felül a gépzenei jogdíj másfélszeresét kell fizetni élőzenés felhasználás esetén. Az ipartestület érvelése szerint ennek eltörlésével ösztönözni lehet az élőzene-szolgáltatás újbóli elterjedését a vendéglátóhelyeken.
Mindamellett, hogy ez számottevő jogdíjcsökkentést jelent az ilyen felhasználást végző üzemeltetőknek, jelentős adminisztrációs és egyéb költségtehertől is megszabadítja a vendéglátó üzlet üzemeltetőjét, mert –ha az Artisjus javaslatát a felügyeleti szerv és a díjszabást jóváhagyó miniszter is elfogadja – ezentúl nem lesz köteles igazolni, hogy hány zenészt és milyen viszonyban foglalkoztat.
Az Artisjus megvizsgálta tovább az egyedi gasztronómiai rendezvények (pl. borvacsorák) után fizetendő jogdíj mértékére vonatkozó álláspontot, és azzal egyetértve, teljes mértékben elfogadva, 2016. január 1-jétől kedvező átalánydíjat vezet be. Az eddigi díjszabás a belépődíjjal arányos díjazást állapított meg, azaz magasabb minőségű, ezért drágább vendéglátó-szolgáltatás esetén arányosan magasabb szerzői jogdíjfizetési kötelezettséget írt elő. A javasolt új díjtétel a borvacsorákra az alkalmi vendéglátó szolgáltatásra már létező sávos átalánydíjat állapítja meg, azzal, hogy a borvacsorák jellegéből adódóan azok az esetek túlnyomó többségében a 100 fő alatti, legalacsonyabb díjsávba fognak esni.