A bruttó hazai termék (GDP) 38,8 százalékáról 39,4 százalékra emelkedett az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége 2011 és 2012 között – tudatta az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az eurózónában valamivel rosszabb a helyzet, ott ugyanebben az időszakban 39,5 százalékról 40,4 százalékra emelkedett az adóterhek GDP-hez mért aránya. Az Eurostat arra számít, hogy az állami elvonás mértéke a jövőben is emelkedni fog.
Az átlag mögött azonban komoly eltérések vannak. Hat tagállamban, Litvániában, Bulgáriában, Lettországban, Romániában, Szlovákiában és Írországban 30 százaléknál alacsonyabb az elvonás mértéke, hét másik országban, Ausztriában, Olaszországban, Finnországban, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban és Dániában viszont 40 százaléknál is magasabb ez az arány.
Az uniós tagállamok közül Magyarországon emelkedett a GDP-hez viszonyítva a legnagyobb mértékben az állami bevételek aránya: 2011 és 2012 között 1,9 százalékpontos volt az emelkedés, 37,3 százalékról 39,2 százalékra. A kép azonban nálunk is elég ellentmondásos. Jó hír, hogy 47,3 százalékról, 46, 4 százalékra csökkent a munkát terhelő adók súlya a bevételek között. Eközben a tagállamok adóbevételeinek több mint fele, 51 százaléka származott a munkára kivetett terhekből.
Rossz hír ugyanakkor, hogy emelkedett Magyarországon a fogyasztásra rakódó adók súlya: 2011-ben az adóbevételek 39,1 százaléka folyt be ebből az államkasszába, egy évvel később már 40 százaléka. Az uniós mutató eközben 28,9 százalékról 28,5 százalékra csökkent. Magyarországon a vizsgált időszakban gyakorlatilag változatlan, 13,6-13,5 százalékos volt a tőkére kivetett adók aránya az állam bevételeiben. Az uniós átlag 20,4 százalékról 20,8 százalékra változott.