Főként a külső finanszírozás helyzete miatt ? magas külső eladósodottság, forintárfolyam bizonytalanságok, külföldi befektetők magas aránya az állampapírpiacon ? egy újból bekövetkező piaci nyomás esetén Magyarország a régió egyik sebezhető pontja lehet ? állítja Nouriel Roubini.
A június 3-i HVCA-konferenciára Budapestre látogató közismert közgazdászprofesszor a közelmúltban hat országot vett fel a politikailag és gazdaságilag kockázatos országok listájára, köztük Oroszországot, Ukrajnát, illetve – a kelet-közép-európai (CEE) régióból egyedüliként Magyarországot.
Roubini álláspontja szerint ? dacára a magyar GDP vártnál nagyobb növekedésének ? Magyarország középtávú növekedési kilátásait alapvetően rontja az elmúlt évek alacsony beruházási aktivitása, a tőkeáttétel szintjének máig tartó csökkenése és a hitelezési aktivitás újbóli felfutásának késlekedése.
A 2008-as válságra vonatkozó jóslatával világhírűvé vált szakember ugyanakkor a CEE régió kapcsán pozitív várakozásokat fogalmazott meg. Mint említette, az év eddigi válságjelenségeire (mint például az orosz-ukrán konfliktus) a térség rugalmasan reagált, ami azt jelzi, erősebb strukturális háttérrel rendelkezik, mint a 2008-as válság idején. Mindez elsősorban az azóta végrehajtott kiigazításoknak köszönheti, melyek elsősorban a fiskális politikát, a folyó fizetési tételeket és a bankszektor megszilárdítását célozták.
Az Eurozónával kapcsolatos gyengülő félelmek, illetve a fő kereskedelmi célpiacok (pl. Németország) ciklikus megerősödése révén a CEE régió komoly lendületet kaphat. Az Eurozónában még az idén várható mennyiségi lazítás is elősegíti majd, hogy a régióba további friss tőke áramoljon. Roubini azonban arra figyelmeztetett, hogy valószínűtlen, hogy a krízis előtti 4-6 százalékos növekedési ütem visszatérjen, a hosszú távú beruházásokat pedig olyan további reformokkal lehet csak érdemben előmozdítani, amelyek a meglévő szűk keresztmetszeteket célozzák (alacsony foglalkoztatottság, idősödő népesség, gyenge üzleti környezet).
A régiót fenyegető kockázatok között a professzor az Eurozóna strukturális hiányosságai és piaci volatilitás megerősödése mellett külön említette az orosz-ukrán válság hatásait, amelyek a régió országait eltérő mértékben és eltérő módon érinthetik. Bulgária gazdaságát elsősorban a gázellátási függőség okozta kockázat fenyegeti, a balti államokat ugyanakkor (amelyek exportjának 7-14 százaléka irányul Ukrajnába) elsősorban kereskedelmi téren érheti sokk, amennyiben a bizonytalan helyzet elhúzódik vagy eszkalálódik. Pénzügyi téren Magyarország a régió legérintettebb országa a szakember szerint, amit azzal magyarázott, hogy az OTP Bank Oroszországban és Ukrajnában akkora fennálló követelésállománnyal rendelkezik, ami az ország GDP-jének 5,3 százalékát teszi ki.