A hajók számára a Dél-kínai-, a Földközi- és az Északi-tenger vizei a legveszélyesebbek, állapítja meg egy friss tanulmány. Egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy az erősödő forgalom és a szaporodó hajóroncsok már riasztó mértékben károsítják az ökológiailag roppant fontos víz alatti térségeket.
A tanulmány szerzői szerint a jelenség egyre fenyegetőbb problémát jelent, már csak azért is, mert a tengereken közlekedő hajók száma a következő 20-30 évben megkétszereződhet.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) megbízásából készült tanulmány szerint az elmúlt tizenöt évben 85 ezerről 105 ezerre nőtt az óceánokat járó hajók száma. A hajókat érő balesetek száma mindent összevetve csökkent ugyan, de ezek közül sok környezetvédelmi szempontból kiemelt térségekben következett be. A Dél-kínai-tengeren és az Indiai-óceán keleti részében 239 hajó süllyedt el 1999 óta. Ebben a régióban húzódik a Föld legváltozatosabb tengeri élővilágát rejtő Korall-háromszög: az 5,4 millió négyzetkilométeres területen az ismert korallépítő fajok háromnegyede található meg.
Hasonlóan balesetveszélyes körzetnek számít a Földközi-tenger keleti fele, a Fekete-tenger, az Északi-tenger és a Brit-szigetek körüli rész. A tengereken elsüllyedt vízi járművek 40 százaléka teherhajó, egynegyede halászbárka. A tragédiák több mint felében a hajók viharokban vesznek oda, illetve léket kapnak vagy kettétörnek.
A tanulmány szerzőinek megítélése szerint nemcsak a vízi járművek flottájának a bővülése okoz gondot a következő években, hanem az is, hogy a hajók környezetvédelmi szempontból egyre kockázatosabb útvonalakon közlekednek. Új kikötők épülnek például az Ausztráliába irányuló szénszállítmányok indítására, illetve fogadására, ami jelentősen megnövelheti a Nagy-korallzátony közelében lebonyolódó forgalmat.
A világ néhány pontján túlságosan is nagy kockázatot jelent a hajózás, a WWF szakértői szerint. Például, ha az Északi-sarkvidéken kap léket egy olajszállító, nincs módszer arra, hogy a kiszivárgott olajat összegyűjtsék a jég alól. A legnagyobb tőkehalállomány a Barents-tengerben él, ha ott történne baleset, az olajszennyezés miatt évtizedekre megsemmisülnének az életfeltételeik ? monda a szervezet képviselője a BBC-nek.
A klímaváltozásokat felvázoló modellek a tengeri viharok számának és intenzitásának emelkedését jósolják, ez pedig szintén kihathat a hajózás biztonságosságára. A kutatók egységes álláspontot képviselnek abban, hogy a technológiai fejlődés és a kiképzési feltételek javulásának ellenére továbbra is az emberi tényező a legnagyobb kockázati elem, különösen manapság, amikor a gazdasági kihívások még nagyobb erőfeszítéseket igényelnek, és a versenykövetelmények a hajók legénységének kiszipolyozásához vezethetnek. A tanulmány szerzői ezért szigorúbb rendszabályokat sürgetnek, beleértve az idegen ország zászlaja alatt közlekedő vagy szabadhajózást űző teherhajók kordába szorítását.