A trafikosok üdvözlik, a dohánycégek ellenzik a cigaretta nagykereskedelem államosítását.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) kedvező fordulatként értékeli, hogy a dohánykereskedelmet szabályozó törvény tervezett módosítása optimalizálja a működési feltételeket, egyúttal fellép egyes piaci szereplők tisztességtelen üzleti gyakorlata ellen – mondta Adorjánné Pordán Éva, az MDKE titkára.
Kiemelte: a piac működőképességének fenntartásához megoldásra váró kérdések között szerepelt a szállítók és kiskereskedők szerződéses kapcsolata, amely az utóbbi időben olyan mértékben egyoldalúvá vált a szállítók javára, hogy az már-már veszélyeztette a trafikosok megélhetését, a dohányboltjaik működését.
Elmondta: a mostani körülmények között a szállítási szerződések megkötéséhez és az áruszolgáltatáshoz a dohánytermék nagykereskedők elvárják, hogy az egyoldalúan összeállított szerződést változatlan formában írják alá a kiskereskedők, másrészt olyan kapcsolódó elvárásokhoz kötik a dohányáruk szállítását, mint a „polckép” fenntartása.
Adorjánné Pordán Éva kiemelte: ezen a visszás helyzeten változtat majd az, hogy a törvényjavaslat szerint a dohánytermék kiskereskedő csak meghatározott – állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított – dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket a jövőben, és ez a cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzést is.
Ha a törvényt elfogadják, pozitívan hat majd az a változtatás, hogy a jövőben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, illetve a dohányboltokba betérők a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik majd a benyújtott törvényjavaslat szerint. Rámutatott: a „klasszikus” trafikok termékeibe korábban is beletartoztak ezek a termékek.
A dohányipari szereplők elfogadhatatlannak tartják a kormányzat legújabb törvényjavaslatát, amely előzetes szakmai konzultáció nélkül államosítaná a dohánytermékek nagykereskedelmét – közölte a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ). A dohányipari vállalatok álláspontja szerint az intézkedés felesleges, költséges, bonyolulttá teszi a kiskereskedelmi ellátást, valamint sérti a szabad verseny és a vállalkozás szabadságának Alaptörvénybe foglalt jogát, az EU Alapjogi Chartát, emellett az uniós és hazai versenyszabályokat is.
A dohányipari szereplők értetlenül állnak a törvényjavaslat indokolásának „egyes nemkívánatos piaci jelenségekkel” és „káros nagykereskedői magatartásokkal” kapcsolatos állításai előtt, mert nem érzékeltek olyan horderejű problémákat a piacon, amelyek az átmeneti időszak átlagos nehézségeit meghaladnák, és amelyek a piaci folyamatokba történő ilyen drasztikus beavatkozást indokolnák.
Nem helytálló az az állítás sem a DBMSZ tagjai szerint, hogy a gyártók nagykereskedelmi tevékenységüket változatlanul folytathatják. A dohány-kiskereskedelmi ellátó klasszikus nagykereskedelmi tevékenységet végez, még ha a törvény ki is veszi a nagykereskedelmi definíció hatálya alól. A törvényjavaslat elfogadásával akár 700-800 közvetlen és közvetett munkahely szűnhet meg.
Egy jogállamban elfogadhatatlannak tartja a DBMSZ, hogy az állam zárt eljárásban, nem transzparens szempontrendszer alapján válasszon ki egy olyan koncessziós jogosultat, aki évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal, melyet a dohányipari vállalkozások és a fogyasztók finanszíroznak.