A zsiráf nyaka – Mit hoztak a multik Magyarországra címmel írt könyvet Vahl Tamás a multikról. A könyv a multinacionális cégek magyarországi működését veszi górcső alá, a szerző és beszélgetőpartnerei a multiknál való munkavállalás, előrejutás és vállalati kultúra témaköreit beszélik át, de olyan témák is előkerülnek, mint a politika és multicégek viszonya.
Vahl Tamás a politikai és gazdasági környezetet előtérbe állítva próbálja bemutatni a multinacionális cégek működésének logikáját, az ebből következő stratégiákat és döntéseket.
„Az első 20 magyar cégből 16 multi. Erre kell ráépülnünk, nem is kérdés, hogy ezek nélkül ma gazdaságilag nem lennénk sehol. A legkívánatosabb verzió, amikor a multi cégek viszik el a magyar cégeket magukkal a nemzetközi piacokra, multikat csinálnak belőlük” ? mondja a könyvben Beck György, a Vodafone Magyarország első embere.
A zsiráf nyaka egy hasonlat, a multikra jellemző bürokratikus és hosszú döntéshozatali folyamatra, mely alapvetően minden multicégre jellemző, hiszen sablonos struktúrákban működnek, mondta pénteki adásunkban a szerző. Mostanában leginkább azt hallani, hogy a multik talicskázzák ki a pénzt az országból, pedig a tőke nagy részét itt fektetik be, mondta Vahl Tamás. Azt sem szabad elfelejteni, tette hozzá, hogy a legnagyobb cégek ? főként a szolgáltatók ? úgy érkeztek Magyarországra, hogy ki kellett építeniük az infrastruktúrát, és ezt azóta folyamatosan fenn is kell tartani, ami megint befektetést igényel, tette hozzá.
A könyv azonban nem védőbeszéd, inkább kalauz, magyarázat, a multik jobb megértéshez ? válaszolta kérdésünkre a szerző. Vannak olyan részek, melyek pozitívan ítélik meg a multik itthoni létét, de vannak negatív részek is, melyekben leginkább azokról a folyamatokról esik szó, melyek a legtöbb ember számára rejtve maradnak, leginkább a hatékonyság hiányáról.
A téma igencsak felkeltette a hallgatók érdeklődését, ami jól mutatja, hogy ebben mindenkinek elég karakán véleménye van. A beszélgetésben előkerült az örök kérdés: hogy vajon jogos-e a multik megsarcolása ill., milyen engedményekkel, kedvezményekkel végzik Magyarországon tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban elhangzott: piaci verseny van, Magyarországnak így kell eldöntenie, milyen cégeket szeretne idecsábítani. Egy multi azt fogja választani, ami jó neki és rengeteg feltétel van, amit ilyekor figyelembe vesz. Itt elsősorban a környező országokkal versenyzünk, és nem mindig születnek racionális döntések, néha többet kell adnunk, hogy nyertesen kerüljünk ki. Visszatekintve sokszor bizonyulnak eltúlzottnak ezek a licitversenyben hozott döntések, utólag azonban nagyon nehéz megítélni ezt.
A beszélgetésben Vahl Tamás elsősorban a kiegyensúlyozatlanságot említette problémaforrásnak. Szerinte a nagyvállalatok és közepes, kisebb vállalatok támogatása, megítélése hasonló kellene, hogy legyen, ahogy ez több európai országban is van ? egy világos stratégia mentén. Egy részről ugyanolyan lehetőségeket kellene adni a kisebb cégeknek a fejlődésre, mint a nagyoknak. Másrészről, amikor a multiknak járó kedvezményekről beszélünk, érdemes átgondolni, hogy milyen mértékű és mennyire hatékony EU-s és egyéb támogatást nyújtunk a kis és közepes cégeknek, és ennek milyen hatása van, azon kívül, hogy ezt a pénzt el kell költeni.
A szerzőről: Vahl Tamás életének húsz évét a multinacionális cégek világában töltötte különböző vezetői pozíciókban (Siemens, Berliner Bank, IBM, Hewlett?Packard, SAP). Jelenleg ismét az IBM kötelékében dolgozik, a Német?Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségi tagja.