Nyugdíjcélra 2 millió szerződést kötöttek a magyar ügyfelek, és több mint 2 ezer milliárd forint a megtakarításuk.
Ebben szerepelnek a nyugdíjbiztosítások mellett az életbiztosítások az önkéntes nyugdíjpénztárak valamint a nyugdíj előtakarékossági (nyesz) számlák is – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatója. A több mint 2 ezer milliárd forint megtakarítás közel kétharmada állampapír, így ez a szektor jelentősen hozzájárul az államháztartás finanszírozásához.
Nagy Koppány az MNB adatai közül kiemelte, a nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja 215 ezer forint volt a múlt év végén. Az ügyfelek 18 biztosító 66 terméke közül választhatnak. A szerződéskötéskori átlagos életkor – szakzsargonban a belépési életkor – 45 év. Aki ekkortól 20 éven át havi 20 ezer forintot fizet be a pénztárba – a költségek levonásával, továbbá 1-2 százalékos éves hozammal kalkulálva – a nyugdíjba vonulásakor 6 millió forinttal rendelkezik. Ebből további 20 éven át, havi 30 ezer forint nyugdíj kiegészítéshez juthat.
Az első fél évben a magyar biztosítók életbiztosítási díjbevétele 453 milliárd forintot tett ki, ez 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbinak. Az életbiztosítások száma 97 ezer, a díjbevétel pedig 12 milliárd forint volt – ismertette az adatokat Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke. Ezzel kapcsolatban Nagy Koppány megjegyezte, hogy az adókedvezményes- illetve jóváírásos biztosítási termékeknél az utolsó negyedév az „erős”, így a második fél évben több lesz a nyugdíjbiztosítások díjbevétele is, mint az elsőben volt.
A Mabisz elnöke kitért arra a sajtóban megjelent híresztelésre is, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások (kgfb) díjai 20-30 százalékos növekedés előtt állnak. Szerinte ez túlzás, mivel idén eddig a kgfb átlagdíjak 19,9 ezer forintról 21,9 ezer forintra emelkedtek, ami 10 százalékos növekedés. Az MNB felügyeleti igazgatója ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a személygépkocsik kötelező biztosításának az átlagdíja most 65 százaléka 2010-esnek, míg a teherjárműveknél ez az arány 90 százalék. Ugyanakkor az MNB által használt korrigált kárhányad – 80-90 százalék körüli, sőt egyes teherjármű kategóriákban meghaladja a 100 százalékot, a díjbevételhez viszonyítva. Így szükségszerű a díjemelés, amely ha elérné is a 30 százalékot, akkor sem lenne több egy jó kávé áránál havonta – vélte Nagy Koppány.