Iszonyú összegeket költünk energiahordozók importjára, hogy aztán az energia nagy részét kiengedjük az ablakon. Mi lehet a megoldás?
Az Európai Unió tagállamai évente 573 milliárd eurót költenek energiahordozók behozatalára, ami a tagállamok energiaigényének 53 százaléka. Ráadásul a közösség energiafüggősége egyre nő. 2002-ben az energiaigényének még ?csak? 47 százalékát hozta be határain túlról. Az EU földgázszükségletének 60, kőolajszükségletének 80 százalékát importálja, főként Norvégiából, Oroszországból és az OPEC tagállamokból. Magyarországon sem túl biztató a helyzet, hiszen energiaigényünk 52 százalékát importból elégítjük ki. Földgázból a felhasznált mennyiség 72,9, kőolajból pedig 80,8 százaléka külföldi eredetű.
Az egyre növekvő függőség ellenére az EU-ban meglehetősen pazarlóan bánnak az energiával. Nagyjából 500 milliárd euró, tehát az éves behozatalnak megfelelő mennyiségű energia vész el. Ennek 40 százaléka azért, mert az unióban lévő épületek jelentős része energetikai szempontból korszerűtlen. Egészen pontosan 10 épületből mindössze 2 számít energetikai szempontból korszerűnek. Magyarországon tízből csak egy. Például a magyar családi házak 89 százaléka, nagyjából 2,5 millió épület energetikai felújításra szorulna.
A helyzet a következő években várhatóan tovább romlik. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a világ energiaigénye 2035-ig 33 százalékkal ugorhat meg, főként a fejlődő országok miatt. Az EU energiaigénye ugyanezen idő alatt 4 százalékkal növekedhet. Nem nehéz kitalálni, hogy a kereslet növekedése miatt az árak emelkedni fognak, amit csak lassíthat a palagáz és palaolaj kitermelés.
Mi a megoldás? A szigetelés. Egy szigetelőanyagokat gyártó cég a Knauf Insulation például a Műszaki Egyetemmel összefogva érdekes kísérletet végzett, melyről a Financial Times is beszámolt. Kiválasztottak két olyan épületet, amelyek műszakilag hasonlóak voltak és nagyjából azonos életvitelt folytató család élt bennük. Az egyik épületet leszigetelték, de mindkét épületnél megmérték mennyi energiát használ. Hét hónap alatt az energetikailag korszerűbb házban élők 113888 forintot takarítottak meg a szigeteletlen házban lakó családhoz képest.
Az ?Újítsuk fel Európát? kampány jelentése szerint az EU jelenlegi épületállományának hőszigetelése évi 100 milliárd euróból valósulhatna meg és 2050-re érhetne véget. Abban az esetben, ha 2030-ra 30%-ra növelnék a kötelező energiafogyasztás csökkentést, akkor a munkálatok 1,48 millió új munkahelyet teremtenének és 2017-re 291 milliárd eurós GDP növekedést eredményeznének, miközben az államháztartások akár évi 39 milliárdot is megspórolhatnának vele.
Magyarországon a programot a Knauf Insulation szakértői szerint már évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani, mely összeg az állam számára a második évtől kezdve folyamatosan és többszörösen megtérülne. Segítségével éves szinten 1,3 milliárd köbméter gáz és 4,375 millió tonna szén-dioxid lenne megspórolható, a felújítások pedig a program ideje alatt 25 000 embernek nyújtanának munkalehetőséget.