Meglepő fordulattal lemondott tisztségéről és visszavonul XVI. Benedek pápa ? hétfőn ez volt A hír a világban. Mindez nem sokkal azt követően, hogy újra feléledtek a Vatikán transzparenciájával kapcsolatos kérdések. Újra, hiszen a dolog nem új keletű.
Egyelőre nem tudni biztosan, van-e direkt összefüggés a pénzmosási vádak és a pápa lemondása és visszavonulása között, van nincs ? bár a beszéd átiratát olvasva sokak szerint egyértelmű, annak ellenére, hogy a szentatya egészségügyi okokra hivatkozik. A Vatikán ismét vádak célpontja lett, nagy kérdés, hogy most sikerül-e szerkezeti reformok nélkül átvészelnie a kutakodásokat.
Ha igaz az, hogy a legutóbbi pénzmosással és transzparenciával kapcsolatos események vezettek XVI. Benedek lemondásához, nézzük át, mik is voltak ezek? Pár hete, az olasz központi bank felfüggesztette a kártyás fizetéseket Vatikánban, azzal magyarázván ezt, hogy a városállam nem tartja be az Európai Unió pénzmosás-ellenes szabályait.
Ez egyrészt azt jelentette, hogy egyetlen bank bankkártyáját sem lehet használni az Instituto per le Opere di Religione (tükörfordításban Vallási Művek Intézete, gyakorlatilag a Vatikán bankja) automatáinál és termináljainál, azaz csak készpénzzel lehet fizetni Vatikánvárosban. Másrészt az IOR ügyfelei a bankjuktól kapott kártyát sehol nem tudják használni, Róma más részein sem. Az IOR különben kicsi bank: 2011-ben a teljes eszközállománya csupán 8,3 millió dollár volt, ügyfelei jellemzően diplomaták és a Szentszék alkalmazottai, 34 ezer számlával.
Az olasz jegybank azért rágott be, mert szerinte az IOR nem tiszteli a nemzetközi pénzmosás elleni küzdelmet, ezért nem működhet a hatóság által felügyelt területen. Ez nem az első ilyen eset, sőt: az Európa Tanács pénzmosás elleni csoportja, a Moneyval legutóbb 2012 nyarán küldött jelentést a Vatikánnak, melyben kiemelte, hogy a bankban nagyon magas a pénzforgalmi tranzakciók aránya, de arról semmit nem tudni kik intézik a banknál és milyen ügyeiket. Korábban a JP Morgan Chase zárolta az IOR egyik számláját, mert a bank nem tudott magyarázatot adni néhány kérdésre. Ezt megelőzően az olasz hatóságok 23 millió eurót zároltak egy vatikáni számlán a Credito Artigiano Spa bankban, mert pénzmosás gyanúja merült fel.
Nem véletlenül nevezik az IOR-t a világ legtitkosabb bankjának, bár ehhez sokat tett hozzá a Da Vinci Kód és a számtalan (jószerivel teljesen alaptalan) összeesküvés elmélet is. A Vatikáni bank rendbetétele elvileg folyik, erről itt lehet bővebben olvasni.
Milyen alapja lehet hát a vádaknak?
Az IOR-t 1942-ben alapították, öt bíboros felügyeli, ők egyenesen a Vatikánnak jelentenek. A bankot eredetileg az egyházi vagyon és az adományok kezelésére hozták létre. Ezek az adományok komoly múltra tekintenek vissza. Amikor Kis Pipin frank uralkodó 754-ben II. István pápának adományozta Ravennát és az ún. Pentapolist (melyet Rimini, Ancona, Fano, Pesaro és Senigallia alkot) létrejött a pápai állam. Aztán később ide csatoltak még területeket (Spoleto, Ancona és Romagna). Ezek együtt alkotják a Patrimonium Sancti Petrit, azaz az egyházi államot. Az eredeti megállapodás szerint a pápa, mint hűbérúr, világi földesúr jogosult az innen származó minden adóra, vámra.
Már a középkorban állt a Szentszék jelenlegi bevételeit is biztosító egyik láb, az önkéntes adományoké. (Akkor még az európai államok által fizetett hűbéri pénzek is folytak be.) Ez a Denarus Sancti Petri, azaz péterfillérek intézménye, amely ma is működik: a városállam éves bevétele mintegy 350 millió dollár. A Vatikán gazdasága különleges, hisz a bevételek jelentős része nem üzleti alapú, a péterfillérek intézményében világszerte az összes római katolikus egyházmegye a Vatikánba küldi a felajánlásokat, minden évben. Ehhez jönnek a magánszemélyektől és jótékony szervezetektől kapott felajánlások, plusz a nem elhanyagolandó mörcsendájzing javak: bélyegek, emlékérmék, vásárfiák, kegytárgyak. De vannak múzeumi belépők, kiadványok és bérbe adott ingatlanokból befolyó bevételek is.
Na, de hol itt a gond?
Itt még sehol, jól kitalált és évszázadok óta működő gépezet ez. A probléma inkább ott lehet, hogy mindeme bevétel ellenére a Vatikán nemigen tudott nyereséges maradni, létrejötte után alig volt ilyen év. Egyszerűen túl sokat emészt fel (a pápai hivatal működése a legdrágább, közel 2700 embert foglalkoztat.). Ugyan anno Mussolini rendezte a számlát (állítólag 80 millió dollárt juttatott XI. Pius pápának) a városállam 1970 és 1992 között folyamatosan deficitben volt, a legnagyobb államháztartási hiány 87 millió dollárra rúgott. Reformoknak köszönhetően 1993-ra sikerült ledolgozni a hiányt, volt is pár évnyi többlet, ezt azonban teljes egészében elköltötték a jubileumi szentév megünneplésére, így a Vatikán 2001 óta újra államháztartási hiánnyal néz szembe évről évre.
A másik ok, amit sokan felhoznak Michele Sindona személyéhez kötődik: 1963-ban VI. Pál a szicíliai szakembert tette meg az IOR fejévé. Sokak szerint Sindona összejátszott különböző alvilági csoportokkal és a világ legnagyobb pénzmosodájává változtatta a bankot. Az IOR-t például azzal is vádolják, hogy a több svájci pénzintézetet a befolyása alá vonva a nácik által Svájcba menekített vagyonokat és maffiapénzeket az IOR mosta tisztára.
Aki szerint ez koholmány, az gondolkodjon el azon a (máig megoldatlan) peren, amely 1999-ben kezdődött San Franciscóban: a holokauszt áldozatait képviselő szervezetek azzal vádolták meg a Vatikánt, hogy a II. világháború után a horvát holokauszt során összeharácsolt vagyont az IOR trezorjaiba mentette, ahol ma is van. A vád szerint az usztasák által összerabolt vagyonból 150 millió svájci frankot a britek lefoglaltak az osztrák-svájci határon, 200 millió frank azonban eljutott Rómába. A Vatikán tagadja, hogy bármi köze lenne az usztasák pénzéhez, ugyanakkor szuverenitására hivatkozva eddig nem engedett betekintést bankjába az amerikai bíróságnak. A Time magazin hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a pénz már nincs a Vatikánban, az visszakerült az újjászervezett szélsőséges horvát politikai szervezetekhez.
A fenti kis szösszenet temérdek forrásait (MTI, Origo, Index, Reuters, BBC, CNN, Wikipedia és Vatileaks) olvasgatva megértem XVI. Benedeket, hogy nincs ereje folytatni. Egy biztos: a Vatikán bankjának napjai ? jelenlegi formájában ? meg vannak számlálva. Akárki is lesz az új pápa, biztosan szembe kell néznie a változásokkal, a komoly szerkezeti reformokkal.