A teljes ipari átlagot meghaladó mértékben bővült tavaly a hazai vegyipar teljesítménye. A növekedés elérte a 6,4 százalékot, azonban a további hasonló eredmény eléréséhez és az iparág versenyképességének megőrzéséhez szükséges az innováció, valamint a kutatás-fejlesztési aktivitás felpörgetése.
Ehhez elengedhetetlen, hogy a támogatásokat a most induló EU-s költségvetési időszakban a vegyipar a súlyának és a potenciáljának megfelelően megkapja ? a Magyar Vegyipari Szövetség szerint.
A magyar ipari termelés volumene 2013-ban 1,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi teljesítményéhez képest, ezen belül is a vegyipari termelés, tehát a vegyi anyagok és termékek gyártásának bővülése jóval az ipari átlag felett volt a maga 6,4 százalékával. Az ágazat további növekedése azonban elképzelhetetlen innováció nélkül, amely kulcskérdés a versenyképesség megőrzése érdekében is ? mondta dr. Blazsek István, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) elnöke az iparág szakmai konferenciáján.
A hazai innovációs aktivitást vizsgálva kiderül: az Európai Unió kimutatása szerint a magyar ? és általában a közép-európai ? innovációs teljesítmény a közepes kategóriába sorolható. Örvendetesnek tekinthető viszont az, hogy az Európai Unió 2020-as stratégiája szerint megfogalmazott intelligens növekedéshez, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához kapcsolódó cél, hogy hazánk 2020-ig 1,8 százalékra növelje a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat, ami viszont még mindig elmarad a 3 százalékos EU-szintű célkitűzéstől.
A konferencián elhangzott, hogy a vegyiparban azért is kiemelt jelentőségű az aktív és sikeres kutatás-fejlesztési tevékenység, mert az ágazat innovatív képességeinek köszönhetően egyrészt új alapanyagok és fogyasztási javak jönnek létre, másrészt pedig olyan technológiák, amelyek az energia, a nyersanyagok vagy a víz hatékonyabb felhasználásával környezetkímélővé teszik a termelési folyamatokat. Magyarországon a versenyszféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak mintegy 15 százaléka a vegyiparban realizálódik, a legutóbbi, 2012-es adatok szerint ez az összeg mintegy 28 milliárd forintot tett ki.
A vegyipar gazdasági jelentősége mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a nemzetgazdaság valamennyi ága számára állít elő kiváló minőségű termékeket. Az innováció által is segített versenyképesség megőrzése és fejlesztése azon körülmények között talán még inkább felértékelődik, amikor a versenytársak ? különösen az Európán kívül működő vállalkozások ? egyfelől kevésbé szigorú és bürokratikus szabályozási környezetben, másfelől nagyobb arányú kutatás-fejlesztési ráfordításokkal és alacsonyabb nyersanyag- és energiaárakkal működhetnek.
A Magyar Vegyipari Szövetség szakmai konferenciáján az elmúlt időszak iparági ajánlásai után ismételten elhangzott, hogy a hazai vegyipari innováció támogatását a most induló uniós költségvetési időszakban elengedhetetlen az iparági súlyának és potenciáljának megfelelően kezelni. Csupán egy lehetőséget említve: a vegyiparban hatalmas és részben kihasználatlan infrastrukturális adottságok vannak, ezekre alapozva a hazai vállalkozások K+F+I tevékenysége számos versenytársánál könnyebben és olcsóbban bővíthetők.
Az innováció és a kutatás-fejlesztés jelentőségét természetesen több meghatározó magyarországi vállalkozás is felismerte, ennek megfelelően már több programot indítottak a hatékonyabb és alacsonyabb költségű termelés, valamint az energiafelhasználás csökkentése érdekében.
Szimics Dragan, a Mol Downstream Magyarország polimer marketing- és értékesítési vezetője a társaságnál megvalósuló vegyipari diverzifikációról számolt be, amely során arra jutottak, hogy a szintetikus műgumi szerepének felértékelődése várható a gépjárműiparban. Válaszul a TVK-nál butadiénüzem, valamint műgumigyár létrehozásáról döntöttek, amely a termelését várhatóan 2017-ben kezdi meg egy japán vállalkozással közösen. A BorsodChem képviseletében Klement Tibor biztonságtechnikai és környezetvédelmi igazgató a társaság Zöld Innováció programját mutatta be, amely kitér többek között a technológiai szennyvizek kérdésére, a felesleges iszap mennyiségének csökkentésére, valamint a szennyezett talajvizek kármentesítésére is.
Dr. Blazsek István, Mavesz elnöke és a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatója a műtrágyák iránti növekvő igények kiszolgálása érdekében tett hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő innovatív fejlesztésekről számolt be. A társaság fejlesztési stratégiájának fókuszában a tömegtermékek versenyképes költségű előállítása, a korszerű és megbízható technológiák alkalmazása, valamint a környezetbarát termelés áll.
Mindezek érdekében a Nitrogénművek a kapacitásbővítést és az energiafelhasználás szem előtt tartva fejleszti az ammónia- és a salétromsavgyártó üzemét, de folyamatban van a műtrágyagyár kapacitásának bővítése, valamint a műtrágyaraktár korszerűsítése is. A BASF Hungária Zrt. közép-európai regionális értékesítési vezetője, Nick Márton a társaság globális innovációs tevékenységét emelte ki, amely során 2013-ban világszerte 1,84 milliárd eurót fordítottak 3000 kutatás-fejlesztési projektre.
Ezek hasznából természetesen a magyarországi vegyipari társaságok is részesültek, hiszen a BASF beszállítóként több hazai gyártót is ellát korszerű alapanyagokkal. A társaság szerint manapság már nem a fejlesztett alkalmazások, hanem a funkcionális megoldások korát éljük, így például a víztisztításnál alkalmazott membránok, a könnyűszerkezetes autókarosszériák vagy éppen a minél hosszabb élettartamú akkumulátorok kifejlesztése áll a jövő kutatásainak középpontjában ? tette hozzá a szakember.