Az Oxfordi Egyetem munkatársai megvizsgálták, valójában mennyire szennyezett a készpénz. A kutatók megállapították, hogy az átlagos ideje forgalomban lévő, Európában használt bankjegyek felületén egyidejűleg több mint 26 ezer baktérium található. Sőt, a frissen kibocsátott bankókon is több mint 2400 baktériumot fedeztek fel.
Ian Thompson az Oxfordi Egyetem professzora szerint az európai fogyasztók véleménye nincs messze az igazságtól. ?A vizsgált euró-bankjegyek átlagosan 11 ezer baktériumot hordoztak, melyek közül több fertőzések terjesztésére is képes. A korábbi, bankókon végzett kutatásaink kimutatták, hogy a készpénzen esetenként megtalálható olyan, potenciálisan az emberre nézve is veszélyes baktérium, mint a légzőszervi, húgyúti és sebfertőzéseket okozó Klebsiella vagy egyéb enterobaktériumok. A bankjegyek élete és az egyes baktériumok terjedése közti összefüggés pontos feltárása céljából mindenképp érdemes lenne egy globális kutatás elvégzése? ? mondta az Oxfordi Egyetem professzora.
Az eredményeket az sem tompítja, hogy a kutatás a MasterCard megbízásából készült. Egyben kimutatták azt is, hogy bár az európai valuták közül az euró a legkevésbé fertőzött baktériumokkal, azonban ezek a bankjegyek is több mint 11 ezer bacilust hordoznak, négyzetcentiméterenként közel 75-öt. Az öreg kontinensen a leginkább fertőző valuta a svéd korona, ezt vizsgálva a kutatók 39 600 baktériumot fedeztek fel, négyzetcentiméterenként 246-ot.
A MasterCard megkérdezte a fogyasztókat is. Eszerint az európaiak többsége biztos benne, hogy a készpénz többnyire piszkos és hemzseg a baktériumoktól, sőt a megkérdezettek 57%-a szerint a bankjegyek és az érmék egyenesen a legkevésbé higiénikus mindennapi tárgyak. A mozgólépcsők kapaszkodóját csupán a válaszadók 24%-a tartja a legpiszkosabbnak.
Vajon a jó öreg forintunkon mennyi baci van?