Szigorítaná a bírságolási szabályokat és pontosítaná a jó üzleti hírnév fogalmát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a pénzügyi szolgáltatók esetében.
A nemzetgazdasági tárca javasolja, hogy a hitelintézetekhez hasonlóan a befektetési vállalkozásokat is 5 helyett 3 évente ellenőrizze részletesen a felügyelet (az MNB). A törvényjavaslat számos pénzügyi tárgyú törvényt (tőkepiaci, biztosítási, befektetési szolgáltatási, hitelintézeti, jegybanki) módosítana. A Buda-Cash botrány is rámutatott, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem és a pénzügyi, befektetési vállalkozások ellenőrzésének további erősítésére van szükség ? emeli ki a tárca.
Az előterjesztés a bírságolás szigorítása mellett pontosítaná a jó üzleti hírnév fogalmát: jelenleg a törvény a jó üzleti hírnévhez köti a pénzügyi intézmények vezető tisztségviselőinek kinevezését, de a felügyeletre bízza, hogy eldöntse, mi számít jó üzleti hírnévnek. A módosítással törvényi szinten még világosabbá válnak ? az egyébként uniós szinten is megjelenő – szabályok, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pénzügyi szektorbeli intézmény vezető tisztségviselőjének és tulajdonosának.
A rendelet tartalmazná az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak hatékonyságát és gyorsaságát növelő javaslatokat, illetve bővítené azok körét, akik a testülethez fordulhatnak, emellett a csomag egyes EU-s intézkedéseket is átvezetne a magyar jogrendbe. A javaslat pontosítaná az értékpapírszámlához kapcsolódó pénzforgalmi számlák használatát, hogy kizárólag az értékpapír-műveletekhez lehessen felhasználni ezeket, ne pedig egyéb pénzforgalomra, például közüzemi díjak fizetésére