A moszkvai Kreml és az orosz kormány épülete is elsötétül szombat este, a Föld óráján.
Először csatlakozik a globális környezetvédelmi akcióhoz a Kreml, a Moszkva jelképének számító történelmi épületegyüttes, valamint az orosz kormánynak a népnyelven Fehér Házként is emlegetett székháza.
Oroszországban ötödik alkalommal tartják meg a világon a legnagyobb tömeget megmozgató akciót. A részvételre a Nemzetközi Űrállomásról Roman Romanyenko orosz űrhajós is felszólította az orosz lakosságot.
A Kremlben az államfő hivatalos rezidenciájának díszkivilágítását kapcsolják ki közép-európai idő szerint fél hattól egy órára – erről Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelkezett.
A Föld óráján az államfői rezidencián csak az elnöki jelkép, az orosz nemzeti zászló, illetve a Kreml tornyain lévő rubin csillagok és a Szpasszkij-torony órája látható majd megvilágításban. Az elnöki hivatal sajtószolgálata arra is felhívta a figyelmet, hogy az államfő 2013-at a környezetvédelem évének nyilvánította Oroszországban.
A kivilágítást a Kreml fala alatt húzódó híres Sándor-kertben is kikapcsolják a Föld órája akció jegyében és csak az Ismeretlen Katona sírján ég majd az örökmécses. A moszkvai patriarchátus engedélyével a Vörös tér szélén, a híres moszkvai CUM áruház és a Történelmi Múzeum között álló Istenszülő kazanyi ikonja templomának kivilágítása is megszűnik majd egy órára.
Az orosz fővárosban további 86 nevezetesség, közöttük a Verébhegyen magasodó Lomonoszov egyetem, a nem messze található Kijevi pályaudvar, a Luzsnyiki futballstadion, valamint a Dom na naberezsnyoj, az Anatolij Ribakov Arbat gyermekei című regényéből ismert szürke épület kivilágítását is kikapcsolják a Föld óráján.
A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából. Magyarország először 2008-ban, vagyis a Föld Órája nemzetközivé válásának évében vett részt az akcióban. Abban az évben négy magyar város csatlakozott a világméretű kezdeményezéshez.
2009 volt a Föld Órája igazi világméretű debütálása. Közvélemény-kutatások szerint Magyarország lakosságának 67%-a hallott az akcióról, és 15%-a, vagyis mintegy másfél millió ember részt is vett benne. A világszerte csatlakozó 4000 településből 67 magyar volt, így az ország a nemzetközi élmezőnyben végzett a csatlakozó városok számát tekintve – olvasható a Wikipedián. (Millásreggeli/MTI)