Elfogadta a parlament szerdán az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. Ennek részletszabályait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állapítja majd meg.
A túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Elsőként a devizahiteleseknél zajlik le az elszámolás: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást.
A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli.
A bankoknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk: az érintettek – tízezer forintos díj ellenében – 2015. március 1-31. között kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől, amelynek ezt 2015. november 30-áig kell megküldenie. Ha az elszámolás eredményeként kiderül, hogy a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki. A tízezer forintos eljárási díjat – a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján – azoknak nem kell megfizetniük, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel.
Az elszámolási módszertan főszabálya, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta. Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is.
A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után – azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül – szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés e 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.
Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.
Amellett, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskötéskori kamatszintre, a jogszabály banki kamatemelési moratóriumot is bevezet legkésőbb 2016. április 30-áig, így a pénzintézeteknek nem lesz joguk egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre. A bankok nem mondhatják fel a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban.
Az elszámolással kapcsolatban az ügyfelek panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak. A törvény szabályozza a félbeszakadt végrehajtási eljárásokat is. E szerint ezek leghamarabb az elszámolás után folytathatók.
A törvény szerint összesen 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint. Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot. Nagyjából ezermilliárd forint körül lehet az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.