A magyarországi szállodáknak óriási növekedési lehetőségeik vannak, amelyeket egyelőre nem használnak ki, a siker érdekében összefogásra és áfacsökkentésre van szükség az ágazatban – mondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Niklai Ákos, A hazai szállodaipar teljesítménye 2014-ben, 2015 I. negyedévében – tendenciák, kihívások, lehetőségek címmel tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: a turizmus és a szállodaipar Magyarországon szépen fejlődött az elmúlt években, a növekedést tekintve első helyen áll az ország Európában.
A turizmus 9 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, több mint 300 ezer munkahelyet tart fenn, az ágazat devizabevételei 4 milliárd eurót tesznek ki.
A vendégéjszakák összetétele egészséges: összesen 18,4 millió szállodai vendégéjszakából 8,1 millió belföldi, 10,3 millió külföldi volt 2014-ben, előbbi 7,3 százalékkal, utóbbi 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Niklai Ákos meglepőnek nevezte, hogy a külföldi vendégéjszakák száma vidéken az elmúlt 14 évben nem emelkedett. Részben a válságnak is betudható, hogy csökkent az üzleti konferencia-célú utazások részaránya. Az elmúlt 14 évben a német piac 45,2 százalékkal zsugorodott, ez főleg a vidéki szállodákat érintette súlyosan.
A negatívumok között említette még, hogy lerövidült az átlagos tartózkodási idő – ami világtrend -, és lecsökkent az előrefoglalások aránya. A technológiai fejlődéssel – online travel agent (OTA), árösszehasonlító portálok, kuponos portálok – a foglalások 40-60 százaléka digitális csatornán történik, aminek jelentős árcsökkentő hatása van.
Kedvezően hatott viszont a turizmusra az uniós csatlakozás, a schengeni övezeten belüli könnyítések. A SZÉP-kártya a vidéki szállodák belföldi szobaárbevételének 25 százalékát adja, ami szintén fontos eredmény, de a forgalma elmarad az üdülési csekkétől.
A pozitív tendenciák közé sorolta, hogy a vendégéjszakák száma országosan 2000 és 2014 között 60 százalékkal nőtt, a belföldi növekedés csaknem 100, a külföldi közel 40 százalék. Ennek eredményeként 14 év alatt a szobafoglaltság majdnem 5 százalékponttal 51,8 százalékra nőtt.
A szállodai kapacitás 40 százalékkal bővült. A magasabb kategóriájú szállodák részaránya nőtt, ez minőségi javulást jelent: a 2000-es 2,95 átlagos csillagszám 2012-ben 3,6 százalékra nőtt, és azóta tovább emelkedett. A kedvező ár-érték arány a magyar szállodák fő vonzereje, a nettó szobaárak csökkentek a négycsillagos és az ötcsillagos kategóriában az elmúlt 14 évben. A csökkenésben szerepe volt annak is, hogy az áfa 12 százalékról 18 és 27 százalékra nőtt, amit a szállodák nem tudtak az áraikban érvényesíteni.
A szállodaszövetség javaslata szerint az áfát csökkenteni szükséges, ami növelhetné a bevételeket, javítaná a minőséget és a jövedelmezőséget, lehetne felújításra költeni – mondta az elnök. Az új vidéki szállodák egy része nem a piaci igények szerint létesült, nem generáltak keresletet, veszteségesek és árversenyt támasztottak – mutatott rá. Az alacsony szállodai árak miatt az ország az egyik legolcsóbb úti cél lett.
Niklai Ákos a kongresszusi központ hiányáról azt mondta, az üzleti vendégkör növelése érdekében szükséges a minimum négyezer fős létesítmény megvalósítása. A kormányzat marketing tevékenysége szerinte rendkívül szerény költségvetésű, a 15 évvel ezelőtti 15-20 milliárdhoz képest jelenleg 5 milliárd forint, ezért emelni kellene. A törvény nem írja elő, hogy a települések az idegenforgalmi adót turisztikai célokra fordítsák, ez káros, Niklai Ákos szerint.
A siker érdekében összefogás szükséges a kormányzat, önkormányzatok és a turisztikai vállalkozók között. Nemzeti, Budapest, Balaton stratégiákat kell kidolgozni, és meg kell alkotni a turizmus törvényt, és erősebb nemzeti marketinget kell érvényesíteni, mondta. Véleménye szerint az uniós forrásokat nem kapacitásbővítésre, hanem attrakciófejlesztésre, szállodafelújításra kellene fordítani. Az adórendszer módosítására van szükség, hogy az ágazati áfakulcsokat minimum 10 százalékkal csökkentsék.