Felsőoktatási tanulmányai mellett a hallgatók jelentős része vállal munkát. Az önköltséges finanszírozási rendben tanulók közel kétszer akkora arányban dolgoznak, mint az állami ösztöndíjas képzésben résztvevők.
A dolgozó nappali munkarendű hallgatók fele alkalmi, határozott idejű munkát végez, míg a levelezőn és távoktatásban tanuló társaik 90%-ban teljes állásban helyezkednek el ? derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) által végzett kutatásból, amelyben közel ezer hallgató vett részt.
A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatást, hogy feltérképezze a hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeiket.
A BGF felmérése szerint a hallgatók 39%-a dolgozik tanulmányai alatt, egyrészt pénzkereseti forráshoz jutva, másrészt gyakorlati tapasztalatot szerezve a diákévek alatt. A munkát vállalók nagyobb része állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezik (43%), de közel ugyanilyen arányban vannak jelen azok a BGF-es hallgatók is, akik diákmunka, vagy gyakornoki munka keretében dolgoznak (36%).
A kutatásból kiderült: a nappali munkarendű hallgatók mintegy egyharmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90%-a dolgozik. Bár a nappali hallgatók esetében gyakoribb az alkalmi, vagy határozott időtartamra szóló munkavállalás (52%), több mint egyötödük helyezkedik el teljes állásban már a felsőoktatási tanulmányok alatt. A levelező és távoktatásos munkarendben tanuló hallgatóknál ez az arány jóval magasabb, 90% feletti.
Nagymértékben befolyásolja a munkavállalást az is, hogy a hallgatóknak fizetniük kell-e a tanulmányaikért: az önköltséges finanszírozási rendben tanulók közül ugyanis 56% dolgozik tanulmányai mellett, míg az állami ösztöndíjas képzési rend esetén ez az arány 31%. Azok, akik önköltséget fizetnek tanulmányaikért, nagyobb eséllyel helyezkednek el főállásban (68%), míg az állami finanszírozású helyeken tanulók között népszerűbb a diák-, vagy gyakornoki munka (52%).
A munkavállalási hajlandóság és a munkavégzés jellege erős összefüggést mutat a hallgatók életkorával: minél idősebb a hallgató, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony, míg ezzel párhuzamosan a diákmunka egyre kisebb szerephez jut.
A hallgatók többsége a saját szakterületén (17%), vagy ahhoz közeli területen (50%) vállal munkát; az egyéb területeken többnyire alkalmi jellegű munkákat végeznek.