Van egy Die Hard befektetői réteg, akik végigküzdöték az elmúlt évek vérzivataros időszakát, de kitartanak és még mindig hisznek a részvényalapokban, de alapvetően nem ez a jellemző, mondta hétfő reggeli műsorunkban Vízekeleti Sándor, Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke.
A beszélgetés apropója az volt, hogy történetének legjobb évkezdését produkálta a hazai befektetési alapszektor.
A számok tükrében: februárban 106,1 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el az alapokban, a kezelt vagyon pedig két hónap alatt csaknem 250 milliárd forinttal nőtt, a BAMOSZ adatai szerint. Az elmúlt évek statisztikáit visszanézve még nem indult ilyen erősen az év. A lakosság egyre nagyobb összegeket helyez el alapokban, és ez alapvetően a jelentősen csökkenő betéti kamatok miatt van így: a jegybanki alapkamat csökkenése miatt már a bankok nem tudnak olyan kamatokat ígérni, amely jelentősen meghaladná a pénzpiacon elérhető hozamokat.
A másik ok, hogy gyakorlatilag már lakossági termékről beszélhetünk a befektetési alapok tekintetében, mondta Vízkeleti Sándor, minden bankfióknál találkozhatunk ajánlatokkal. A helyzetre való tekintettel elmondta: manapság alapvetően túlhangsúlyozott a likviditás, hosszabb távú megtakarításokat nehezebb eladni, mert az embereket ez riasztja, mondta a szakember. Hozzátette: az emberek alapvetően lusták, egy állampapír vétele mindig macerásabb ügy, nem kehet hozzáférni, a lejáratot meg kell várni, aukción kell részt venni hozzá. Ezen kívül, gondot jelent az is, hogy nem ismerik annyira a pénzügyi termékeket, ezért nem vonták el jobban a figyelmet a befektetési alapokról az olyan konstrukciók, mint pl. a prémium euró államkötvény (PEMÁK) sem.
Az év eleje óta a leginkább keresett alapok között a pénzpiaci-, kötvény- és abszolút hozamú alapok álltak. Ha az év első két hónapjában beindult trend ugyanebben az ütemben folytatódik, akkor április végére akár elérheti a történelmi csúcsot, vagy efölé is emelkedhet a szegmens vagyona. (Ez 2011 februárjában volt, 3885 milliárd forint.)
Alapvetően tehát jó trendnek vagyunk tanúi. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha megfordul a trend, és komolyabb tőkekivonás következik be a kötvényalapokból, pl. ha emelkednek az állampapírhozamok a másodpiacon? A magyar piac jellegzetessége ugyanis, hogy általában nagy a tőkemozgás, a ki és beáramlás mértéke ? sokkal nagyobb mint Európában, mondta Vízkeleti Sándor. Ennek oka, hogy az EU-ban jellemzően 3-4%-os, ún. upfront fee van a befektetési alapoknál, azaz 100 ezres befizetésnél 96 ezer jelenik meg a számlán, tehát legalább 4% plusz hozamot kell elérni az alappal, hogy ezt kompenzálják. Éppen ezért a befektetők sokkal hosszabb távon gondolkodnak. Nálunk gyorsabb a mozgás ennél, mert gyakorlatilag nem kerül pénzbe ki- vagy visszaszállni, tette hozzá. A kamatmozgásokra visszatérve a szakértő elmondta: fontos még megjegyezni az abszolút hozamú alapok jó pozícióját. Ezek kedveltsége annak köszönhető, hogy rossz piaci környezetben is jó hozamot tudnak produkálni, és az aktuális kamatmozgásoktól függetlenítik a befektetést.