Az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele mintegy 1 404 milliárd forintot ért el a Nielsen által folyamatosan mért kilencven élelmiszer kategória értékesítéséből 2013 február-2014. január között, ahogyan egy évvel korábban is. Mennyiség szempontjából 3 százalékkal kevesebbet adtak el a boltok, mint az előző tizenkét hónap során ? állapította meg a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe.
Emelkedett a boltok bevétele a legnagyobb forgalmú élelmiszerek közül például sajtból 2, feldolgozott húsból, ásványvízből és tejfölből 1-1 százalékkal. Értéket és mennyiséget tekintve is emelkedett az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma többek között táblás csokoládából, édes kekszből, ostyaszeletből és vodkából.
Figyelemre méltó, hogy tovább csökkent a pálinka eladása. Értéket tekintve 23, mennyiség szempontjából 33 százalékkal kevesebbet adtak el belőle az élelmiszerboltok, egyik évről a másikra.
Az élelmiszerek forgalma egyenletesen alakul, ha az üzlettípusokat és a régiókat nézzük. Az üzlettípusok közül az értékben mért forgalom legnagyobb hányada a legutóbbi tizenkét hónap során a szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres üzletekre jutott, 36 százalékkal. Ugyanúgy, mint egy évvel korábban.
A 2 500 négyzetméter feletti csatorna piaci részesedése változatlanul 29 százalék. A 400 négyzetméteres és kisebb üzletek stabilan az összes bevétel 35 százalékán osztoznak.
Regionálisan sem változott az összkép. Két régió részesedik az élelmiszerek kiskereskedelmi bevételéből nagyobb mértékben, mint a lakosság számaránya. A Budapestet és Pest megyét magában foglaló Centrumban él az ország lakóinak 28 százaléka. Erre a régióra stabilan 33 százalék jut a boltok bevételéből. Az északnyugati megyékben a népesség 18 százaléka lakik, és 19 százalékot vittek el az értékben mért forgalomból a legutóbbi tizenkét hónap során, ahogyan egy évvel előtte is.