A májusi kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser index májusi visszaesése meghozta a vevőket az arany piacára. A mutató ötven alatti értéke a gazdaság visszaeséséről árulkodik. A májusi adat Kínában 49,6 pont lett.
A kiábrándító kínai adat magával rántotta számos nyersanyag árfolyamát és a térség tőzsdéit is a csütörtöki kereskedés során. A japán részvények például akkorát estek, amekkorát a fukusimai erőműben két évvel ezelőtt történt katasztrófa okozta befektetői pánik óta nem láttak a befektetők. Eközben az arany árfolyama folytatta az 1340 dollár alatti árfolyam környékéről három napja megkezdett erősödését és célba vette az 1400 dolláros szintet.
?A kissé ideges befektetők az aranyhoz fordultak, miután minden más eszköz sivárnak bizonyult? ? nyilatkozta egy telefoninterjú keretében Carlos Perez-Santalla a Marex North America LLC brókere a Bloombergnek.
Az arany árfolyammozgása kapcsán érdemes felidézni a pár napja napvilágot látott hírt, miszerint Soros György befektetési alapja további ETF-eket adott el. Olyanokat, melyek fizikai aranyba fektetnek (GLD). Az ETF-ek tőzsdén kereskedett befektetési alapok. A guru ezzel párhuzamosan viszont 40 millió dollárt fektetett egy aranybánya társaságok részvényeit vásárló alapba (GDX), valamint szert tett 25 millió dollárnyi vételi opcióra, ami egy kisebb aranykitermelő cégek részvényeire specializálódott alapba (GDXJ) való befektetésre ad lehetőséget.
Sok helyütt csak azt lehetett ezzel kapcsolatban olvasni, hogy Soros újabb adag aranytól szabadult meg. Ez igaz, de vajon miért. A bányatársaságok részvényei felnagyítják a kitermelt nyersanyag árának változását. Ez abból ered, hogy a kitermelési költségek állandóak. Ha például 1200 dollárba kerül egy uncia aranyat a felszínre hozni és az arany árfolyama 1300 dollár, akkor a bányatársaság keres 100 dollárt unciánként. Ha innen az arany árfolyama tíz százalékkal emelkedik 1430 dollárra, akkor már a kitermelő cég 230 dollárt keres unciánként, vagyis az eredménye ? kissé leegyszerűsítve – 130 (!) százalékkal nő.
Nos, innentől nem szorul magyarázatra, hogy Soros úr miért cserélte arany befektetéseit aranybánya részvényekre, illetve azokra szóló vételi opciókra. A kérdés csak az, hogy ismét igaza lesz-e a gurunak.