21 évvel ezelőtt február 7-én került aláírás a manapság oly sok megszorítással és gazdasági problémával együtt emlegetett, az Európai Uniót életre keltő maastrichti szerződésre. Vajon, az elmúlt 21 év beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket?
Sok országban a 21. év minősül a felnőttkor határának, ekkor lesz teljesen nagykorú az ember. Pont a mai napon, 21 évvel ezelőtt írták alá a hollandiai Maastrichtben az Európai Unió megalakulásához vezető szerződést, hivatalos nevén Szerződés az Európai Unióról címmel. A paktumot az Európai Közösség tagjai hozták létre és a következő év (1993) november 1-jén lépett hatályba (azóta többször kiegészítették, módosították). A szerződés hosszan tartóm gazdasági, politikai, pénzügyi egységről szóló tárgyalások eredményeként jött létre, legfontosabb elemként tartalmazta az euró bevezetését, annak körülményeit és körvonalazta a EU három pilléres szerkezetét.
Ez a három pillér: az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés. Minderről bővebben pl. itt lehet olvasni.
A gazdasági mérföldkövek ezek voltak: 1998. december 31-ig létrejött az Európai Központi Bank, 1999. január 1-jén számlapénzként megjelent az euró, 2002. január 1-jén fizikailag is megjelent a közös pénz. Ami pedig a mostani helyzetben is a legfontosabb: a szerződés megszabta az euró bevezetésének feltételeit, az úgynevezett maastrichti konvergencia kritériumokat. Ezek közül a jelenleg (Magyarország számára is) a legfontosabbak:
A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
– Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál
– Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál
– Ezek azok a kritériumok, melyek be nem tartása miatt az egyes tagállamoknak, ahogy most Magyarországnak is, például túlzottdeficit eljárással kell szembenézniük.
Csütörtöki műsorunkban az évfordulóra való tekintettek azt firtattuk, hogy vajon beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az EU. Facebook oldalunkon érdekes kommentek születtek. Volt, aki azt írta, kérdés, hogy melyik ország miben reménykedett, más azt kritizálta, hogy még az alapító országoknak is nehezükre esik betartani a kritériumokat.
Való igaz, a válság első évébe lépve a dél-európai országok voltak a legrosszabb bőrben, de a többiek sem sokkal jobban. Az EU 27 tagországa közül 2009-ben mindössze ötnek volt az előírt 3 százalék alatt az államháztartási hiánya a hazai össztermékhez képest. Szakértőnk, Pogátsa Zoltán, a Nyugat Magyarországi Egyetem docense, közgazdász szerint nem kell az uniót temetni, annak ellenére, hogy a kezdettől fogva komoly strukturális problémák jelentkeztek. Voltak elhibázott stratégiák, mondta, példaként említve az elsősorban déli országokba és Írországba irányuló pénzügyi transzfereket, készenléti kereteket. A helyzet ezekben az országokban most sem rózsás, hallani is erről minden nap, nálunk is.
Ennek ellenére, aki az eurót kritizálja, temeti, annak nincs igaza, mondja Pogátsa Zoltán ? azt érdemes ilyenkor átgondolni, hogy mi lenne nélküle. Tudnának-e egy ilyen gazdasági környezetben az egyes országok egyedül túlélni, saját valutájuk vajon elég erős lenne-e a túléléshez. Nem valószínű. Együtt kell hát továbbmenni, de óriási kérdés, hogy merre és hogyan. Az erről szóló beszélgetést itt lehet meghallgatni.