A folyamatos kamatcsökkentés és politikai, gazdasági bizonytalanság riasztóan hat a magyar állampapírpiacot vizslató vagy abban már érdekelt külföldiek számára. Ezzel szemben a törököknél több olyan folyamat is van, melyek miatt nagyon is hívogató a piac.
Miközben a magyar labdarúgó válogatott a törökök ellenni, 2014-es labdarúgó világbajnokság selejtező mérkőzésére készül ma este, a Şükrü Saraco?lu Stadionban, Isztambulban, addig egy sokak számára láthatatlan, mégis sokkal fontosabb kimenetelű mérkőzés zajlik a háttérben, deviza és állampapírfronton. Ez utóbbinak győztese sokkal többet nyerhet, vesztese pedig sokkal többet veszíthet egy pár pontnál.
Nagyon érdemes odafigyelni a török lírára és a török állampapírpiacra, mondta keddi műsorunk vendége, Pálffy Gergely, a BudaCash Brókerház elemzője. A törökök ugyanis a Euroclearhez való belépés kapujában vannak, ez pedig komoly felhajtóerő lehet a lírára nézve. Hogy is van ez? Az eredetileg 1968-ban, a JP Morgan által Belgiumban, az európai kötvénypiacra létrehozott elszámolóház mostanra a globális piac legnagyobb szereplője lett, amikor 2001-ben stratégiai partnerségre lépett a Euronexttel (mely a párizsi, amszterdami és brüsszeli tőzsdékből alakult és a Liffe derivatív piac elszámolását végzi), majd 2002-ben egyesült az angol Cresttel (ami pedig a londoni értéktőzsde elszámolásáért felel). Így a vezető európai részvénykereskedelem 60%-át, a kötvénykereskedelem mintegy 50% százalékát tartja kezében. Működése független a tőzsdéktől, ellenőrzését a használói végzik, 2008-tól teljes integrációban működik.
Ugyan elkerülte sok mindenki figyelmét a nagy belpolitikai és időjárási viharok alatt, de az oroszok vagy 6 hete beléptek a rendszerbe, ami egyértelmű pozíciójavulást eredményezett az orosz állampapírpiacon. A törökök is most erre várnak. Amint ez megvalósul, a piacon lévő összes szereplő számára sokkal könnyebb lesz a török állampapírpiacra való belépés, ami látványos líraerősödést is hoz magával. Az oroszoknál kb. 148 milliárd dollárnyi állampapír volt külföldiek kezében a belépés előtt, ami a teljes hányad mintegy 6,5%-át tette ki. Ez most 11,5% fölött van. A törököknél a külföldi kézben lévő állomány ennél magasabb, kb. 22%, de és itt jön a nagy de: ha ezt összevetjük azzal, hogy nálunk 40% körüli a külföldi közkézhányad, úgy, hogy mi éppen junk kategóriában vagyunk a hitelminősítőknél, a török besorolás pedig a mienknél jobb, akkor nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy megjósoljuk a trendet. Pálffy Gergely szerint a külfödi kézben lévő török állampapír állomány 35-40%-ot is elérhet, komoly török líraerősödéshez vezetve. Máshogy fogalmazva: az innen kiáramló tőke a velünk egy kalapba sorolt törökökhöz mehet. (Vagy Brazíliába, vagy Dél-Afrikába, vagy Mexikóba, ha már itt tartunk.)
De a törökök mellett szól még egy érv. Éppen kíméletlen verseny zajlik a kurd olajért, és a beinduló kitermelésnek az egyik fő haszonélvezője lehetne a török gazdaság. De miért olyan fontos ez? Az egyik török elemzőház vezető közgazdásza elemezte, mi lenne, ha a törököknek sikerülne magukhoz csatornázni a kurd területen lévő olajt. Részletekért érdemes a Fundman blogra kattintani, dióhéjban annyi is elég, hogy a folyó fizetési mérleg javulása ennek következtében a GDP 3%-a lenne, és nagyot nyerne rajta a bankszektor, amelyet a kötvényekkel és a devizával együtt adnak-vesznek.
Mire érdemes hát figyelni eme folyamatok (elsősorban nyilván a Euroclear csatlakozás, de hosszabb távon az olajsztori is) tükrében? Mivel a kockázatok miatt (görögök, Ciprus, PIGS államok, stb.) az euróban jelentős leértékelési potenciál van, az euró-török líra keresztárfolyam izgalmasabb lehet az ilyenkor szokásos euró-dollárhoz képest ? vagy e mellett, mondta szakértőnk.
Ehhez képest csak remélni tudom, hogy legalább fociban tartani tudjuk magunkat.