A világ nagy részén a 20. század elejétől általában javult az emberek életminősége – állítja az OECD.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakemberei és gazdaságtörténészek első alkalommal kutatták, hogyan változott a világ lakóinak életminősége 1820-tól kezdve. A How was life? Global Well-Being since 1820 című 269 oldalas jelentésben a hosszú távon gyűjtött adatok alapján összehasonlították 25 ország gazdagságát, fizetéseit, várható élettartamát, iskolázottságát, a környezet minőségét, a személyes biztonságot, a férfiak és nők közötti egyenlőtlenséget és a politikai intézményeket.
Nőtt az átlagos testmagasság, amelyet a fizikai jólét és a tápláltság egyik jelzőjének tartanak: a 19. század elején 1,63 méter volt, most 1,70. Nőtt a várható átlagos élettartam, 1880-ban 30 évnél is kevesebb volt, 2000-ben majdnem 70 év volt. Olvasni és írni a világ népességének kevesebb mint 20 százaléka tudott 1820-ban, az arány 2000-re csaknem 80 százalékra ugrott, a különbségek azonban jelentősek: Afrikában 64, Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten 76 százalék.
A fizikai dolgozók inflációval korrigált fizetése 1820 óta körülbelül megnyolcszorozódott, az egy főre eső GDP megtízszereződött – áll a jelentésben. A növekedés gyorsabb volt Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, mint más térségekben. Egyes területeken – többek között az oktatás és az egészség területén – a GDP-vel való statisztikai kapcsolat idővel megváltozott: vannak országok és térségek, ahol a jólét egyes mutatói emelkedtek, miközben a GDP stagnált.
A tanulmány kevés összefüggést talált az egyes országok gazdagsága és a személyes biztonság között, amit az emberölések arányával és a konfliktusnak való kitettséggel mértek. Amerikában viszonylag magas volt a gyilkosságok aránya az elmúlt 200 évben, eközben Ázsia kiterjedt térségeiben alacsony volt. Az elmúlt 60 évben rengeteget csökkentek a nemek közti különbségek sok országban, a régiók közötti eltérések azonban jelentősek maradtak. Legjobban a nyugat-európai és észak-amerikai országok teljesítettek ezen a téren, a legrosszabbak a közel-keleti, észak-afrikai, a dél- és délkelet-ázsiai államok mutatói voltak.