Az elhízás majdnem ugyanakkora költségeket ró a világra, mint a dohányzás és a fegyveres konfliktusok, nagyobb terhet jelent, mint akár az alkoholizmus, akár a klímaváltozás – állapította meg egy amerikai kutatás, mely az elhízás legyőzésének stratégiáit is vizsgálta. Kitekintő a füstmentes világnapon.
Ma van a füstmentes világnap ? a sok cigarettás hír mellett mi ezt a kutatást ajánljuk figyelembe. Az elhízás egyike annak a három legsúlyosabb társadalmi tehernek, amelyet az ember okozott – írta honlapján az amerikai McKinsley Kutatóintézet (MGI).
Az egyébként megelőzhető probléma gyorsan súlyosbodik. Ha az elhízottak száma a jelenlegi ütemben nő, 2030-ra a világ felnőtt népességének majdnem fele elhízott lesz.
Az MGI mérései szerint a világ éves GDP-je 2,8 százalékát, 2 ezer milliárd dollárt (487 ezer milliárd forint) emésztenek fel az elhízással kapcsolatos költségek.
A kutatóintézet Az elhízás legyőzése (Overcoming obesity) című tanulmánya a lehetséges stratégiák elemeit is vizsgálta. Tanulmányozták azt a 74 intézkedést, amely 18 területen történt a világ valamelyik országában, egyebek között az összes diák számára támogatott iskolai étrendet, az élelmiszerek címkéjén feltüntetett kalória- és tápanyagmennyiséget, a magas kalóriatartalmú ételek hirdetésének tilalmát és a közegészségügyi reklámkampányokat. Elengedő adatot 16 terület 44 intézkedéséről találtak.
A vitairatnak szánt tanulmány főbb eredményei azt mutatják, nincs olyan egyetlen intézkedés, amelynek jelentős általános hatása lenne. A terhek növekedésének megállításához fenntartható intézkedések egész rendszerére van szükség.
Az oktatás és a személyes felelősség minden programnak alapvető eleme, ám magukban nem elegendőek. A szükséges intézkedések kevésbé alapulnak az egyes emberek tudatos választásain, sokkal inkább a környezet és a társadalmi normák megváltoztatásán. Ilyen stratégia az ételadagok csökkentése, a marketing átalakítása, a városi és az oktatási környezet átépítése úgy, hogy lehetővé tegye a testmozgást.
Sem egyetlen kormány, sem az egyes szektorok, többek között a kereskedelem, az élelmiszergyártók, a média, az egészségügy nem képesek egyedül legyőzni a problémát, a lehető legnagyobb hatás eléréséhez a lehető legtöbb területnek kell megmozdulnia – írták a kutatók.