Több mint 30 százalékkal csökkent a vállalatok hosszú lejáratú kötelezettségállománya 2009-hez képest. Az Opten céginformációs szolgáltató elemzése szerint a bankok számlavezető ügyfélkörében 7 és 15 százalék között szóródik a kiemelt kockázatú ügyfelek aránya. Márpedig a stabil hitelportfóliók, a hitelezés felfutása és a beruházások növekedése létfontosságú lenne a magyar gazdaság számára.
Az elmúlt években a vállalkozások beruházási hajlandósága a stagnáló gazdaság és az elszálló árfolyamok mellett jelentősen visszaesett, míg a bankok ? néhány kivételtől eltekintve ? kényszerű stratégiaváltással visszafogták hitelkihelyezéseiket, és a hitelportfólió kockázatának csökkentésére koncentráltak ?Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője szerint.
A pénzintézetek a kint lévő ?rossz? portfólió leépítése mellett csak a legjobb minősítésű ügyfeleknek folyósítottak újabb beruházási hiteleket. Mindezek eredőjeként 2009-hez képest nominálértéken több mint 30 százalékkal csökkent a vállalatok hosszú lejáratú kötelezettségállománya, a reálértéken számolt csökkenés pedig még nagyobb. Mindez hosszú távon rendkívül káros lehet a magyar gazdaságra nézve.
Az Opten által elvégzett elemzés szerint a tíz legnagyobb vállalati ügyfélállománnyal rendelkező hazai bank számlatulajdonos ügyfélkörének kockázatossága erősen differenciált. Egyes bankok esetében alig 7 százalék, több esetben viszont a 15 százalékot is megközelíti a kiemelt kockázatú ügyfelek aránya.
Az ágazati felszámolási és cégfluktuációs arányokból megállapítható, hogy nagy különbségek vannak az ágazatok általános megbízhatóságában is, ezért a pénzintézetek kezében megvolt a lehetőség, hogy hitelezési stratégiájuk függvényében eltérő ágazatokat patronáljanak. Érdekesség, hogy ennek ellenére a bankok számlatulajdonos ügyfélkörében a vállalati portfóliók eloszlása ágazati szempontból meglehetősen egyenletes ?Tóth Tamás szerint.
A csak nagyon kockázatosan hitelezhető cégek elhelyezkedése regionális szempontból is jelentős különbségeket mutat. Általánosságban elmondható, hogy az üzleti etika fejlettségi szintje és a megbízhatóság keletről nyugati irányban folyamatosan növekszik, ez alól negatív kivétel a főváros, amely a második legkockázatosabb térség a ?veszélyességi? listán.
Budapest és a megyék kockázati rangsora (1. a legkockázatosabb, 20. a legbiztonságosabb terület)
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
2. Budapest
3. Bács-Kiskun megye
4. Nógrád megye
5. Jász-Nagykun-Szolnok megye
6. Békés megye
7. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
8. Komárom-Esztergom megye
9. Fejér megye
10. Pest megye
11. Heves megye
12. Somogy megye
13. Baranya megye
14. Vas megye
15. Zala megye
16. Hajdú-Bihar megye
17. Csongrád megye
18. Győr-Moson-Sopron megye
19. Tolna megye
20. Veszprém megye
Az MNB jelenleg az alacsony alapkamattal, illetve a növekedési hitelprogramokkal próbálja mozgásba hozni az alacsony szintre beállt hitelpiacot. Sajnos az alacsony bizalmi indexek következtében a vállalkozások beruházási hajlandósága, ezzel a hitelek keresleti oldala továbbra is hiányzik, és a banki különadók sem segítenek a pénzügyi szektor hosszú távú stabilizálásában. A szabályozói környezet pozitív vagy negatív változása ebben a kiélezett helyzetben könnyen a banki stratégiák átalakításához vezethet, ami értelemszerűen a portfóliók újabb átrendeződését vonja majd maga után.