A befektetési célú lakásvásárlás reneszánszát éli. A fővárosban és a vidéki nagyvárosokban könnyen kiadható lakások nagyon keresettek, Budapesten a belső kerületekben néha már felfelé induló licit is kialakul egy-egy jó adottságú lakás esetében. Ezzel együtt nem csak az eladó jár jól, az új tulajdonos a kiadásból akár 9 százalékos hozamra is szert tehet. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy milyen kondíciókkal és kockázatokkal kell a lakásba fektetőknek számolniuk, mik a reális hozamszintek.
A lakásvásárlásból alapvetően két módon lehet hasznot húzni, egyrészt a lakás bérbeadásából származó bevételből, másrészt a jövőbeli áremelkedésből. A jelenlegi lakáspiaci tendenciák most mindkét tényező szempontjából kedvezőek a befektetők számára. A lakásvásárlásnál, illetve a bérbeadásnál több költséggel kell kalkulálni. A vásárláshoz ügyvédi díjak, illetékfizetés kapcsolódik, a bérbeadásnál adófizetési kötelezettség, valamint karbantartási és felújítási munkák merülnek fel. Ezeket mind figyelembe kell venni a befektetésből remélt hozam kiszámításánál, ahogy a kockázatokat is, mivel a lakás bizonyos időszakokban üresen állhat. Az ingatlanbefektetések jellemzően hosszú távúak, minimum 5, de inkább 10 éves időszakra érdemes tervezni.
„A vásárlással és bérbeadással járó minden költséget, valamint az adózást figyelembe véve, a használt téglalakások esetén a fővárosban 6-7, a legpezsgőbb bérleti piaccal rendelkező vidéki városokban akár 8 százalékot meghaladó hozamokat is el lehet érni. Hasonlóak a lehetőségek panellakások esetén is” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „A modellben átlagosan évente egy bérlő nélküli hónappal, valamint 10 éves időtávon 19 százalékos reálár emelkedéssel számoltunk. A reálérték emelkedés 2016 és 2019 között zajlik, évente egyre csökkenő ütemben, ezt követően csak a reálértékét tartja az ingatlan.”
Győr és Sopron esetében a magasabb hozamokat az magyarázza, hogy a két városban elérhető munkalehetőségek – autóipar, osztrák munkavállalás – miatt nagyon erős kereslet mutatkozik kiadó lakások iránt, ami jelentős nyomást helyez a bérleti díjakra. Magasabb bérleti díjak mellett magasabb hozamokat érhetnek el a befektetők. Kimagasló hozamot Budapesten is el lehet érni, egy V. kerületi, a Parlament környékén lévő, jó állapotú 3 szobás lakásnál 9,6 százalékos hozamot is el lehet érni, annak ellenére, hogy a vételár már meghaladja az 500.000 forintos négyzetméter árat. A kiemelkedő bérleti díjat nagyon jó elhelyezkedés, és a lakás kiváló állapota szavatolja. A fővárosra jellemző hozamok azonban jellemzően 6-7 százalék körül alakulnak.
A bérbeadási kockázattal, vagyis azzal, hogy bizonyos ideig bérlő nélkül, üresen áll az ingatlan, mindenképpen számolniuk kell a befektetőknek. A jelenlegi bérleti piacon a belvárosi lokáció esetén kisebb problémát jelent a bérbeadás, de 10 éves időtávon az évi átlagos 11 havi bérbeadottság reális kockázatnak tűnik. Fontos tudni, hogy ezek a hozamszintek csak a központi elhelyezkedésű, jó közlekedésű, jó beosztású, könnyen kiadható lakásoknál elérhetőek. A legkisebb bérbeadási kockázattal a fővárosban, illetve a jelentős munkaerő-kereslettel rendelkező vidéki városokban kell számolni.
A modellben Tatabánya esetében már magasabb kockázattal, évente átlagosan 2 üres hónappal számoltunk. A hozam évente egy hónapnyi kieső bérleti díj bevételre kevésbé érzékeny, hosszabb bérlő nélküli időszakok könnyen keresztülhúzhatják a befektetési stratégiát. Egy XIII. kerületi, újlipótvárosi használt téglalakásnál 6,47 százalékos hozam érhető el, ha minden évben 11 hónapig bérlő lakja. Ugyanennél a lakásnál azonban egy százalékponttal alacsonyabb, 5,76 százalék a hozam, ha csak az év 9 hónapjában van bérbe adva.
A hozamszámítás másik kulcskérdése, hogy az ingatlan értéke hogyan alakul 10 éves időtávon. Az árak alakulását nagy biztonsággal ennyire előre jelezni nem lehet, a jelenlegi tendenciák viszont azt mutatják, hogy a következő 3-4 évben emelkedni fognak. A modellben így az első 4 évben feltételeztünk reálérték növekedést, ezt követően csak az infláció mértékét követő áremelkedéssel számoltunk. A fenti, XIII. kerületi lakásnál maradva, abban az esetben, ha a 10 éves időszakon csak nominális értéknövekedés lenne, tehát a lakás reálértéke nem nőne, a 6,47 helyett csak 4,8 százalékos hozamra számíthatna a befektető, még akkor is, ha évente 11 hónapig végig bérlő lakja.
A kockázatokkal is kalkuláló 6 és 9 százalék közötti várható hozamszintek a jelenlegi befektetési piacon nagyon vonzóak, ezért is láthatunk nagyon komoly befektetői érdeklődést. Ez a trend az idei évben nagy valószínűséggel ki fog tartani, a befektetői boom lecsengésével pedig a korábban elhalasztott vásárlások megvalósulása fogja húzni a piacot, így az áremelkedés több évre biztosítottnak tűnik. Bár a mélypont már mögöttünk van, még mindig érdemes befektetési célból lakásokat vásárolni.