Egy jövőbeli esetleges magyar államcsőd veszélyére hívja fel a figyelmet körképében a Die Zeit német lap online kiadása. A lap az adónövelésre építő költségvetési kiigazításokat, a gyenge gazdasági növekedési kilátásokat és a magas eladósodottságot sorolja fel érvként.
A „Magyarország államcsődöt kockáztat” című, pénteken este megjelent, és a portfolio.hu által is hivatkozott cikk folyamatosan párhuzamot von a görög és a magyar gazdasági fejlemények között és megszólaltatja Magas Istvánt, a budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát is, aki többek között azt tartja problémának, hogy nem haladnak az igazán fontos átalakítások Magyarországon.
Tartósan alacsony gazdasági növekedés és emelkedő eladósodottság
Ez a két legnagyobb problémája Magyarországnak a cikk megállapítása szerint. Bár az európai átlaghoz viszonyítva nem kiugró a magyar GDP-arányos államadósság (80% körül), de ha emellé a magánszektor eladósodottságát is hozzászámítjuk, akkor a nemzetgazdaság adósságállománya a GDP több mint 120%-ára rúg ? írja a Die Zeit. Magas István szerint ez az igazán nagy probléma Magyarországgal kapcsolatban. Az államadósság kamatterhe (1170 milliárd forint) a GDP-arányában 2011-ben 4%-nál is nagyobb arányt tett ki, ami Görögország és Olaszország után a harmadik legmagasabb az Európai Unióban.
Orbán Viktor kormánya nem akar spórolásról hallani, hanem a költségvetési hiánycélokat elsődlegesen adóemeléseken, átmenetinek hirdetett válságadókon keresztül igyekszik elérni, áll a cikkben. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérésére hivatkozva a lap úgy fogalmaz, hogy bizonyos válságadók úgy lettek kitalálva, hogy a nagy külföldi konszernek fizessék inkább, míg bizonyos magyar cégek mentesüljenek annak terhei alól.
A cikk arra is kitér, hogy míg Görögország (a nemzetközi hitelprogram keretében) privatizációs programot hajt végre, addig a magyar állam folyamatosan cégeket vásárol fel, megemlítve például azt az esetet, amikor az állam 2011-ben visszavette az oroszoktól a MOL-pakettet.
Lényegesen letértünk az útról
A magyar gazdaságpolitika eddigi stratégiája azt eredményezte a cikk szerint, hogy lényegesen letért arról az útról, amelyet maga számára korábban vázolt. Emlékeztet ugyanis arra az Orbán Viktor kormányfő által a Kossuth Rádióban 2011 végén elmondott prognózisra, miszerint az adósságráta 2012 végére 70% alá, 2014 végére pedig 60% alá süllyed majd.
Nemcsak az adósságállomány nagyságával, hanem annak szerkezetével is vannak problémák ? idézi a Die Zeit Magas Istvánt, amivel a szakértő arra utal, hogy az adósság átlagos hátralévő futamideje túlságosan alacsony, ez pedig folyamatosan magas refinanszírozási kényszert jelent az országnak. Magas szerint ez mindaddig működőképes maradhat, amíg a nemzetközi pénz- és tőkepiacok viszonylag nyugodtak. A magyar állam forrásigénye miatt annak veszélyét látja az egyetemi tanár, hogy nyugtalanabb nemzetközi piaci környezet esetén csak egyre magasabb kamatok mellett tudná finanszírozni magát az állam és a jövőben valamikor előállhat az a helyzet, hogy az új hiteleket már nem lenne képes visszafizetni.
A cikk megemlíti, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott huzavona, illetve a hitelprogram elutasítása azt eredményezte, hogy az állam kénytelen volt magát drágábban finanszírozni a piacokról és utal arra a minapi fejleményre is, hogy Matolcsy György jegybankelnökként az állandó magyarországi IMF-képviselet bezárását kezdeményezte. A cikk végül Magas István azon véleményét tolmácsolja, hogy „Orbán ismeretlen vizeken vitorlázik”, amellyel arra utal, hogy a nemzetközi piacokon felmerülő esetleges problémák miatt Magyarország könnyen abba a helyzetbe sodródhat, hogy fizetésképtelenné válik.