Van, hogy csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki az árucikk hibája, esetleg nem sokkal később tönkremegy – ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót – hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ).
Ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak – de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak. A szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, vagy egyebek költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek.
Az ünnepek során gyakran vállalják azt is bizonyos cégek, hogy az egyébként kifogástalan terméket cserélik vagy épp annak árát visszaadják, ugyanakkor ez nem kötelezettségük. Ezért erről érdemes mindig külön érdeklődni és mielőbb utánajárni, legfőképp, mert ilyen esetben ennek határidejét és feltételeit már a vállalkozás szabja meg – áll a FEOSZ közleményében.
Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt javítsák ki, vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhető árleszállítás, visszakérhető a teljes vételárat is, vagy pedig megjavíttatható a termék valaki mással, és ennek a díját vállalkozás állhatja.
A visszavitelnél erre a két dologra kell figyelni
A vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A másik kiemelt szempont a határidők kérdése.
Minden egyes új termék esetében a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.
Mit jelent a kötelező jótállás?
Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (például az elektronikai szórakoztató termékek, például számítástechnikai termékek, háztartási eszközök, lámpák és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ez a „jótállás”. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a 10 ezer forintot, vagy például szőrméknél az 50 ezer forintot meghaladta.
Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott/tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Azt nem árt tudni, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg.
Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett-e be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül).
A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont már nem érvényes.
Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében egy rendelkezés, amely szerint, ha a megvásárolt termék három munkanapon belül meghibásodik, úgy azt a kereskedő köteles rögtön kicserélni. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.
Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval, vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek – írja a FEOSZ.