Itt az új Ptk., azaz az új Polgári Törvénykönyv. Ez a magyar jogrend egyik legfontosabb része, mondhatni a magyar jog pirosaranya, mégis kevés szó esik róla. Hétfői műsorunkban pont ezt a hiányt igyekeztünk pótolni.
A ma működő Ptk. 1959 óta él és működik, nagyjából változatlan formában. Az új Polgári Törvénykönyvet mintegy 20 évig csiszolgatták, mielőtt elfogadta volna az Országgyűlés, Február 11-én. A magánjogi kódex új verziója A 2014. március 15-én lép életbe, és mindenki számára napi szinten fontos, hiszem minden nap az ebben meghatározott és szabályozott cselekvések alanyai vagyunk.
Hétfői műsorunkban László András és Boronkay Miklós ügyvédek (Szecskay Ügyvédi Iroda) segítségével végigvettük azokat a változásokat, amelyek a legfontosabbak a vállalkozások és a magánszemélyek számára. Az új kódex a jelenleg még hatályosnak nagyjából a felét őrizte meg, negyedét korrigálta, negyedét pedig lényegileg megváltoztatta vagy újraszabályozta, teljesen más tartalommal. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett. Az új kódex így nyolc (bevezető, ember mint jogalany, jogi személy, családjog, dologi jog, kötelmi jog – azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, öröklési jog és záró rendelkezések) könyvből áll, és a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel. Továbbra is külön törvényben marad az egyedi munkaszerződések és a szellemi alkotások – iparjogvédelem, szerzői jogok – területe. (A sajtó-helyreigazítás szabályai a 2010. évi médiaalkotmányba kerültek át a Ptk.-ból.)
A társasági jog szabályozása már nem önálló törvény, hanem a Ptk. egyik könyve. Itt is vannak olyan módosulások, melyeket érdemes figyelembe venni, például a kötelmi joggal kapcsolatban, ahol részben a Ptk. több új, a bírói gyakorlatban már jól bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget, illetve a faktoringot, mondta László András.
Az új Ptk. egyik sarkalatos pontja az öröklési jog változása. Például, a házastárs haszonélvezeti joga – a teljes örökség helyett – az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. Magyarán, ha két gyermek van, akkor egy harmadrész az övé, mondta Boronkay Miklós A jelenlegi Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont – törvényes örökösként – az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. De ebben az esetben is az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.
Mindenképpen érdemes az új magánjogi kódexről tájékozódni, az új szabályozás legfontosabb részleteiről szóló beszélgetésünk itt hallgatható meg.