A GE Indianában nyitja meg a világ első 3D technológiára épülő, utasszállító repülőgépekbe építhető sugárhajtómű összeszerelő üzemét.
Új összeszerelő üzemet nyit a GE repüléstechnikai üzletága, a GE Aviation az amerikai Indianában, ahol a világ első, 3D nyomtatással készült üzemanyag-fúvókákat és következő generációs anyagokat tartalmazó sugárhajtóművét szerelik össze.
Az utasszállító repülőgépekbe szánt LEAP elnevezésű hajtómű kerámia mátrixú kompozitokkal és innovatív, háromdimenziós szövettel megerősített szénszálas légcsavarlapátokkal készül.
A 3D nyomtatással készülő fúvókák sokkal tartósabbak, és gyártáshoz szükséges forrasztások és hegesztések száma is jelentősen, 20%-kal csökken. A kerámia mátrixú kompozitok pedig kétharmadával könnyebbek, mint a fémből készült ugyanolyan alkatrészek, és 20%-kal magasabb hőmérsékleten is működőképesek, pedig ezen a hőmérsékleten a legtöbb ötvözet meglágyul.
Bár a LEAP elnevezésre hallgató hajtómű csak 2016-ban lép majd szolgálatba, már most a GE Aviation egyik legkeresettebb hajtóműve: az üzletág 20 országból már több mint 6000 megrendelést igazolt vissza, melyek összértéke meghaladja a 78 milliárd dollárt. Az GE 2017-ig több mint 3,5 milliárd dollárt ruház be új üzemek építésébe és új berendezésekbe ? áll a társaság közleményében.
A GE és partnerei mintegy 34 000 sugárhajtóművet üzemeltetnek az utasszállító gépekben. A következő hat év folyamán ez a szám egyötödével, 41 000-re nő. Az új üzem, mely az Indiana állambéli Lafayette-ben épül meg 100 millió dolláros beruházással, 2020-ra 200 főt foglalkoztat majd. A korszerű gyártósort automatizált vizuális vizsgálórendszerekkel, rádiófrekvenciás alkatrészkezelő rendszerrel és további új technológiákkal látják el, melyek a gyártási hatékonyság és minőség fokozását szolgálják. A GE Aviation az elmúlt hét évben több gyárat is épített, a Lafayette-i üzem a hetedik lesz ezek sorában. Az üzemek együttesen több mint 2500 új munkahelyet teremtenek.
A kerámia mátrixú kompozitok a súly és a hőgazdálkodás szempontjából is kedvezőek. Kétharmadával könnyebbek ugyanis, mint a fémből készült ugyanolyan alkatrészek, és 20%-kal magasabb hőmérsékleten is működőképesek, pedig ezen a hőmérsékleten a legtöbb ötvözet meglágyul.
?A konstrukciót tekintve a súlycsökkenés szorzóhatása jóval nagyobb, mint három az egyhez? ? mondta Michael Kauffman, a GE Aviation gyártási igazgatója. A nikkelötvözetből készülő turbinatárcsának nem kell olyan nagydarabnak lennie, hogy elbírja a könnyű lapátokat, és a kisebb centrifugális erőnek köszönhetően a csapágyakon és más alkatrészeken is lehet karcsúsítani.
Az új technológiák lehetővé tették, hogy a tervezőcsapat egy fém alkatrészekből készült ugyanolyan méretű hajtóműhez viszonyítva több száz fonttal csökkentse az új hajtómű tömegét, növelje belső hőmérsékletét, és hatékonyabbá tegye működését. ?Komoly fejlesztéseket végzünk az anyagtechnológiák terén, így képesek vagyunk arra, hogy csökkentsük a hajtóművek súlyát, magasabb hőmérsékleten üzemeltessük és kisebb mértékben hűtsük őket? ? mondta Kauffman. ?Ennek eredményeképpen a hajtóműveket és az általuk a magasba emelt repülőgépeket is hatékonyabbá és olcsóbban üzemeltethetővé tudjuk tenni.?
Az első LEAP hajtóművön kimerítő fejlesztési és minősítési programot végeznek. A tesztek a GE és a Snecma ohiói és franciaországi, illetve újabban kanadai üzemeiben zajlanak.
A tesztek során a hajtóműbe beépített rendszerek működőképességét vizsgálják. A földi és a légi tesztelés során 60 különféle ?felépítésben? próbálják ki a hajtóművet. (A felépítés ebben az esetben azt jelenti, hogy ugyanazt a hajtóművet a vizsgálathoz szétszerelik, majd a tesztelés folytatásához újra összeépítik. Ilyenkor esetenként új hardvert is tehetnek bele.) A 2016-ig tartó tesztek során a hajtóművet olyan terhelésnek teszik ki, mintha 15 évet töltött volna légi szolgálatban.