HEURÉKA-ÉLMÉNY: Lehet-e tudatos vagy intelligens egy mesterséges intelligencia?
Mit nevezünk tudatosságnak?
Emberi tulajdonság-e ez, vagy lehet másnak is ilyen?
AI-nak vajon lehet tudatossága? Milyen lenne neki? Honnan tudnánk arról, hogy van neki?
A tudatosság kutatásban két típusú problémát vizsgálunk:
1. A tudatosság könnyű problémái (funkcionális tudatosság)
2. A tudatosság nehéz problémái (öntudat, szubjektív tapasztalat, a létezés érzése)
– A könnyű arról szól, hogy miként működik az emberi agy. Mely agyi aktivitások milyen reakciókat váltanak ki és fordítva. Agykutatás
– A nehéz a szubjektív tapasztalatok miértjeiről és hogyanjairól szól. Mitől látjuk pirosnak a pirosat? Mivel szubjektív élményekről van szó, vannak akik szerint a mai tudományos módszereinkkel nem kaphatunk választ ezekre a kérdésekre.
Az egyetlen entitás akiben biztosak lehetünk, hogy tudatos, az saját magunk vagyunk. Ezt aztán átvetíthetjük másokra, akár állatokra is
Mi az intelligencia?
Sok definíciója van, de mondhatjuk azt, hogy valaki vagy valami akkor intelligens, ha képes tanulni, képes a tanultakat érvelésben felhasználni és használni a tanulást és az érvelést probléma megoldás céljából
– Mivel az ember a saját példáján keresztül definiálja az intelligenciát, hajlamos feltételezni, hogy más intelligencia nincs is.
Állatok:
– Hollók, varjak eszközöket találnak ki és használnak, megkülönböztetik az embereket, komplex kommunikációt folytatnak más hollókkal és gondolkodnak a jövőn
– Csimpánz: Eszközöket használ, érzelmeket fejez ki és felismeri magát a tükörben. Meg tud tanulni jelelni.
Delfin, gorilla, polip (eszközt használ, idegsejtjeinek 60%-a a karjaiban van)
Turing teszt: Ha a kérdező x idő alatt nem tudja megállapítani a kérdezettről, hogy ember-e, akkor azt mondja, hogy a kérdezett „intelligens”
Két évvel Turing probléma állítása előtt, Geoffrey Jefferson agykutató a következőképpen nyilatkozott az intelligenciáról: „“Not until a machine can write a sonnet or compose a concerto because of thoughts and emotions felt, and not by the chance fall of symbols, could we agree that machine equals brain—that is, not only write it but know that it had written it.”
Ma mégis a Turing féle intelligencia értelmezést használjuk amikor pl. mesterséges intelligenciáról beszélünk
Lehet-e egy egy mesterséges entitás tudatos?
Tételezzük fel, hogy mégis megszerezzük, vagy megkapjuk a tudatosság és intelligencia titkára a válaszokat, tudunk-e így intelligens gépe alkotni:
2 alapvető probléma van ezzel:
1. misztérianizums (mysterianism, nem találtam magyar fordítást rá): Ha elvileg képesek lennénk egy emléket visszafejteni addig, hogy az milyen nyers infóból keletkezett, akkor sem fog menni, mert képtelenek lennénk az emléket minden részletében pontosan leírni. Próbálhatod bárhogy megfogalmazni, hogy mit érzel amikor beleharapsz egy almába, de nem fog menni.
2. A valóság szövete nem tisztán ok-okozati (nem determinisztikus). Ha az lenne, akkor elvileg mindent vissza tudnánk követni az ősrobbanásig. A kvantummechanika megismerése óta már tudjuk, hogy ez nem így van, létezik valódi véletlen
Konklúziók:
– A legnagyobb ma létező AI-k is csak számológépek, emberi értelemben nem intelligens és nem tudatos gépek
– de semmi sem zárja ki, hogy egy mesterséges entitásnak érzései vagy tudata legyenek, hiszen mi is egyszerű szénatomokból vagyunk. véges számú neuronnal, aztán milyen okosnak hisszük magunkat
Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapítója, vezérigazgatója
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS