Az Avatar teljesen átformálta a filmek elkészülésének és a nézők elé kerülésének világát. Az azóta eltelt időszakban is komoly fejlődés zajlott, de hogy pontosan lássuk az Avatar jelentőségét, érdemes egy picit tágabb perspektívából néznünk a történteket.
Dudás Viktor, filmszakértő a KULTMOGUL-ban:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
HEURÉKA: Robot avatárok, amelyeket emberek irányítanak
– Ezek a robot avatárok közben tanulnak is, sőt emberi szöveteket is növesztenek rajtuk
– Haptikus visszajelzések (pl. érintés, emberi kézfogás, sőt száj “ingerlés” 🙂 ) VR kesztyűkkel, amik már elérhetőek
– A fentiek implikációja a VR, metaverzum térre és az etikai és kiberbiztonsági kérdések is előkerülhetnek
Egy érdekes aktualitás: nemrégiben első alkalommal irányítottak teljesen az IIT (Olasz Műszaki Intézet) munkatársai 300 km távolságból egy iCub3 robotot, ami (aki?) Velencében vett részt egy kiállításon, a saját lábán!
Japánban mozgásképtelen vagy ágyhoz kötött emberek távoli robot avatárjait is (robot kávézó) vagy éppen a frissen bemutatott Beomni robot, aki két hónapja egészen kivételes precizitású távműveletek elvégzését mutatta be egy amerikai rendezvényen (pl. injekció beadása, pipettába felszívás, rántottába csipetnyi só).
Szóval nemcsak a gépek költöznek be az emberek életébe, hanem az emberek is a robotokéba 🙂
Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója
Videó:
Hang:
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS
TikTok menedzserek – Hogyan kell képezni a jövő vezetőit?
Teljesen megváltozott, hogy hogyan kell a jelenlegi fiatalokat, a jövő vezetőit tanítani. TikTok órási hatással van, a kb. 100 ezer TikTok influenszer emészthető és gyors információval látja el a követőit. A felhasználók egyszerre tanulnak és szórakoznak. Ezzel szemben a Z-generáció tanulóinak csak kicsit több mint fele gondolja azt, hogy az iskola felkészítette az életre. Egy nagyon zavaros, komplex, bizonytalan világban ahol a figyelemért küzdünk a fiatalokat teljesen új megközelítésben kell tanítani: mentorálni kell.
Változnak a példaképek. Az ipari korszakban, a hatékonyság, tőkemegtérülés és természet kiaknázásának korában a hierarchikus struktúrában autoriter vezető típus volt az ideál. Később az információs korszakban megszülettek a vizionárius, leader tipusú vezetők (Gates, Jobs), ahol az erő a tudásban rejlett. Ma a képzelőerő korszakát éljük, az alkotó-kreáló vezetők korát, ahol egyre nagyobb szerepet kap a neuroscience. Fontossá válik a profit mellett a környezet és az ember. Ma a piramis helyett gömb alakú szervezetekről beszélünk, amelyekben dolgozók hálózata kapcsolódik, a korábbi értékláncok helyett pedig ökoszisztémáról.
Az IBS-ben nem azzal foglalkoznak, hogy mi valaminek a jó vagy rossz módja, hanem esettanulmányokon, vita témákon keresztül vizsgálják, hogy mi működött, és mi nem, folyamatosan figyelve a piacot.
Julow Katalin, az IBS vezetés-szervezés oktatója mesél.
ARANYKÖPÉS: Rost Andrea, operaénekesnő
GONDOLKODOM, TEHÁT VAGYON: Így védd meg az NFT-det!
Az NFT-k alig egy év alatt multimilliárd dolláros üzletté váltak. Egyszerre fedik le az új és a már múzeumokban fellelhető műalkotásokat, a gyűjthető tartalmakat (avatárokat, sportjeleneteket vagy épp virtuális tornacipőket), az egyedi borosüvegeket (beleértve magát a bort is) vagy épp a formatervezett divattermékeket. De miként lehet megvédeni, ha létrehozunk egy NFT-t?
dr. Mezei Péter jogász, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense tart gyorstalpalót.
PIACI HOTSPOT – Ez már a Nagy Tőzsdei Korrekció?
2008 óta nem volt tőzsdei visszaesés, mert a jegybankok rájöttek, hogy kell negatív kamatokkal és pénzesővel elkerülni a gazdasági válságot. Emiatt a lakosságnak annyi részvénye lett világszerte, hogy a tőzsdei esést se engedhette meg magának egyetlen jegybank sem. A pénzbőség inflációt okozott, ami ellen lépni kellett a jegybankoknak, de hogyan, mikor a gazdasági visszaesés nem opció. Nos úgy tűnik, a kamatemeléssel visszatér minden a normál kerékvágásba. Emiatt lett ijedelem a börzéken, eldobnak mindent, olyat is, amit nem kéne pl. európai bankszektor, ingatlanpiac. Például a Deutsche Bank, vagy a Vonovia. Visszautat az jelenthet, ha az inflációt sikerülne megfékezni.
Baráth Tibor, vezető üzletkötő elemez.
Feliratkozás: Apple Podcasts | Spotify | TuneIn | RSS