A banki és biztosítási szolgáltatások piacának kelet-közép-európai régióbeli alakulását 2000 óta folyamatosan figyelemmel követő GfK egyik legfrissebb kutatásának eredményei azt mutatják, hogy az egyes országokra jellemző banki hitelfelvételi és megtakarítási szokások lényegesen eltérnek egymástól. Jól körülhatárolható azon országok köre, amelyek lakossága nagyobb arányban rendelkezik megtakarítással, mint hiteltartozással. A legtöbb régióbeli országban alacsony a banki megtakarítások hányada és ehhez képest nagyfokú a lakosság eladósodottsága.
A régió országaiban végzett legfrissebb felmérés eredményei szerint a hitelek és megtakarítások szempontjából lényegesen eltérnek egymástól a kutatásba bevont 16 országban tapasztaltak: Csehország, Szlovákia, Németország és Ausztria négyes csoportja élesen elkülönül a többiektől. Kizárólag ezekre az országokra jellemző ugyanis, hogy a vizsgált 15 évesnél idősebb korosztály több mint a fele rendelkezik banki megtakarítással. Szintén csak erről a négy országról mondható el, hogy a lakosság lényegesen nagyobb hányadának van megtakarítása, mint hiteltartozása. Ausztriában és Németországban több mint háromszor annyian rendelkeznek banki megtakarítással, mint hitellel; Szlovákiában és Csehországban is körülbelül kétszer annyi embernek van megtakarítása, mint banki adóssága ? áll a GfK legfrissebb felmérésében.
A többi megfigyelt országban ugyanakkor 22 százaléknál is alacsonyabb a banki megtakarítással rendelkezők aránya, s ezen túl figyelmeztetően hatnak a lakossági eladósodottság mutatói is.
Szlovénia, Macedónia és Horvátország képez egyfajta választóvonalat a tanulmányban elemzett további 9 ország és az élmezőny között: esetükben a megtakarítással és hitellel rendelkezők aránya közel megegyezik, és a teljes lakosság körülbelül 20 százaléka tart valamekkora tartalékot bankbetétben.
Banki megtakarítási és hiteltermékeket igénybevevők százalékos aránya a 15+ éves lakosság körében, valamint a megtakarítással és hitellel rendelkezők aránya
A lista második felében szereplő Szerbiára, Ukrajnára és Törökországra jellemző leginkább, hogy a hitelfelvevők aránya meghaladja a megtakarítókét. Déli szomszédunknál a lakosságnak mindössze 2,6 százaléka nyilatkozott banki megtakarításról, viszont közel ötször ennyien vettek fel hitelt. A hitelek mintegy háromszor keresettebbek a betéteknél a képzeletbeli dobogó másik két helyezettjénél is.
Számos a pénzügyi kultúra terén kevésbé fejlett ország van a listán és ezeken a piacokon kisebb a banki szolgáltatások igénybevételének aránya. Ez azt jelenti, hogy bár többeknek lehet megtakarítása, ők mégsem élnek a bankok által kínált lehetőségekkel – mondta Rastislav Kocan, a GfK kelet-közép-európai régió pénzügyi kutatásokért felelős vezetője. Hozzátette: ez a régió piacain a szereplők számára lehetőséget és a megtakarítási termékcsoport szempontjából növekedési potenciált jelent. Összességében elmondható, hogy a fogyasztók jobban tájékozódnak, tisztában vannak lehetőségeikkel és igénylik a kezdeményező fellépést, valamint az egyedi konstrukciókat mind a befektetések, mind a hitelfelvétel terén. Az általános ajánlatok veszítenek vonzerejükből, a szakértő szerint.
Lakossági hitelezés tekintetében Bosznia-Hercegovina, Bulgária és Lengyelország mutat növekedési potenciált; ezen országok különülnek el átlag alatti értékekkel a többi országtól, azaz ezekben az országokban az átlagnál alacsonyabb a hitellel rendelkezők aránya.
Magyarország esetében banki megtakarítási lehetőséggel a lakosságnak csupán 11 százaléka élt, azonban hitele minden negyedik magyarnak van a felmérés szerint. E két adat adta arányszámmal negyedikek vagyunk a régióban, magasnak számít a hiteltermékek felülreprezentáltsága a piacon.
Mára mindenki számára ismerős piaci folyamatok zajlottak le hazánkban, sokak szereztek kellemetlen tapasztalatokat hitelvállalásaikkal. Ennek is tudható be, hogy hitelfelvételt tervezők aránya jelenleg nagyon alacsony. A megtakarítással rendelkezők köre is folyamatosan szűkült az utóbbi években, azonban a megtakarítók megmaradt köre összességében növelni tudta a félretett összeget – mondta Bacher János, a GfK pénzügyi kutatásokért felelős vezetője.