A gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni. A megkérdezettek között 23% azok aránya, akik rendszeresen képesek megtakarítani, de közülük is legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot tudnak megspórolni ? derült ki a Generali kutatásából.
Mindez azért is okoz komoly problémát, mert a hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut, így ők vélhetően jóval alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak majd, és így az öngondoskodás egyértelműen előtérbe kerül a következő években, áll a cég közleményében.
A 18-59 éves magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatást a Generali Biztosító, hogy felmérje, milyen megtakarítási szokásaik és lehetőségeik vannak ma: különös tekintettel az öngondoskodásra. A megkérdezettek többsége átlagos, azaz nettó 100-200 ezer forintos havi jövedelemből gazdálkodik, amely összhangban áll a KSH adataival is, melyek szerint az átlagos nettó jövedelem ma Magyarországon 150 400 forint.
A kutatásban megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosban élők vannak, akiknek 13%-a több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál. A kutatás szerint a felnőttek harmada él olyan háztartásban, ahol a havi jövedelmek összege meghaladja a 200 ezer forintot, 10 százalékuk háztartásában pedig összesen több mint 350 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban.
A háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19%-át tudják hosszú távú céljaikra fordítani, melyek közül kiemelkedik a hiteltörlesztés (12%). Összesen 4% jut a megtakarításokra, és 3%-ot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Mindebből az is következik, hogy bevételeik 81%-át mindennapi kiadásokra költik, ezek közül a legtöbb pénzt rezsi költségekre (a kiadások 32%-a) és élelmiszerekre (31%) kell kifizetniük.
A jövedelmek felhasználása ugyanakkor nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás. A 200 000 forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2% jut az esetükben, a magasabb (350 000 forint feletti) jövedelmű háztartásokban ugyanakkor az élelmiszer és rezsi kiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra már 11% jut. Ebben a jövedelmi sávban egyébként a megkérdezettek 61%-a nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni ? az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31% ?, 23 százalékuk pedig akár már havi 50 ezer forintot meghaladó megtakarításra is képes.