A környező országokhoz képest is magas Magyarországon a gazdasági szereplők körében azoknak az aránya, akik úgy érzik, széleskörű a korrupció az országban.
Az egész világra kiterjedő, összesen 3800 ember megkérdezésével kétévente elvégzett kutatás keretében Magyarországon száz interjút készítettek az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megrendelésére. A megkérdezettek fele 5 ezernél több embert foglalkoztató cég dolgozója volt, nagyjából tíz százalékuk felsővezető.
Kiderült: míg Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy széleskörűnek tartja a korrupciót, a kelet-közép-európai országok csoportjában 63 százalék az átlag, a fejlett államokban pedig 35 százalék. A korrupció érzete mellett még két területen tér el a magyarországi adat jelentősen a régiós és a fejlett országok átlagától. Az egyik az a meggyőződés, hogy a cégvezetés elegendő információ birtokában van – Magyarországon a válaszadóknak csak a fele értett egyet ezzel, míg Kelet-Európában 63 százalék, a fejlett országokban 66 százalék.
A másik az az érzés, hogy nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy a cég magas kockázatú piacokon terjeszkedjen – Magyarországon ez az arány 41 százalék, Kelet-Európában 29 százalék, a fejlett országokban pedig 23 százalék. Emellett régiós összevetésben is nagyon alacsony, 13 százalék Magyarországon azoknak az aránya, akik jónak tartják a cégük üzleti-etikai normáit. Kelet-Európában 19 százalék, a fejlett országokban 26 százalék nyilatkozott így. Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban a cégeknek nem egészen a felénél van etikai kódex vagy vesztegetésellenes szabályzat, míg a fejlett világban a cégek csaknem 60 százalékánál.
A felmérés szerint viszonylag magas, 64 százalék azoknak az aránya Magyarországon, akik szerint a vártnál lassabb a gazdasági növekedés. Kelet-Európában 57 százalék, a fejlett országokban 54 százalék ez az arány. A pénzügyi jelentések megszépítése Magyarországon és a régióban inkább jellemző (42, illetve 39 százalék), mint a fejlett országokban (33 százalék). A pénzügyi beszámoló manipulálásának különféle módszereit a kelet-európai és a magyar válaszadók is jóval nagyobb arányban tartják elfogadhatónak.
Hasonló a mintázat annál a kérdésnél is, hogy „kárt okoznak-e a szabályok az üzletnek”, vagyis ha a cégek betartanának minden szabályt, az nehezítené az üzletmenetet: Magyarországon és a környező országokban nagyjából 20 százalék értett egyet ezzel, a fejlett országokban a válaszadók 14 százaléka.