válság címkéhez tartozó bejegyzések

Vége a demokratikus kapitalizmusnak? Leszámolunk a kádári örökséggel? Kell támogatni a hozzánk települő multikat? Ki tudjuk gazdálkodni az olimpiát? Veretes kérdésekkel szembesítjük Pogátsa Zoltánt. Ő állja a sarat és érdekeseket mond. Mi befolyásolja a földgáz árát? Cégenergia rovatunk mai kiadását Bálint János (Elmü-Émász) tölti meg tartalommal.

 

NOSZF. Azaz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ma van az évfordulója, kevéssé ismert részleteket osztunk meg az eseményről indulásként. Persze van tőzsdenyitás, hiszen meglett végre pénteken a BUX 30 ezer pontja! Lapszemle után egy fontos figyelmeztetés Virág Ferenctől (Random Capital): jön a tőzsdei összeomlás, bár ennek semmi jele egyelőre. Jó kis ébresztő téma ugye? A heti makrogazdasági eseményeket mi más, mint az amerikai elnökválasztás fogja mozgatni. Tardos Gergely (OTP) elmondja miért. A devizapiacot is a Clinton-Trump meccs fogja mozgatni. Pleschinger Gyula (MKB Bank) azért beszél a font és a forint mozgásáról is.

 

De hogyan kerültek oda? Miért voltak ott? Tejválság van egész Európában, így a magyar gazdák literenként legalább 30 forintot buknak a tejen. Mitől lett a válság? Mi lehet a következménye? Éder Tamás (Élelmiszerfeldolgozók Szövetsége) elemzi a helyzetet. Rioba reppenünk Boros Józseffel (Tensi Kft.). Ezúttal annak járunk utána, hol és hogyan lehet szállást találni az olimpia idejére?

Kínának nem kell kataklizmikus mértékű gazdasági lassulással számolnia.

A tőzsdék év eleji összeomlása elsősorban a nem kellőképpen átgondolt “circuit breaker” árfolyamfigyelő mechanizmusnak volt tulajdonítható – jelentette ki Joseph Stiglitz Nobel-emlékdíjas közgazdász, a New York-i Columbia Egyetem professzora a Bloomberg tévének Sanghajban adott interjúban. A kereskedést az év első hetében a kínait tőzsdéken két alkalommal is leállító árfolyamfigyelő automatizmust nem tervezték meg kellő gondossággal – mondta Joseph Stiglitz. A tőzsdei kereskedés felfüggesztése és a jüan árfolyamának a csökkenése sajnos csak súlyosbította a befektetők aggodalmát a gazdasági növekedés további lassulásával kapcsolatban.

Kifejtette: ami a reálgazdaságban és ami a pénzpiacokon történik, az soha nem volt egy és ugyanaz. Ami most Kínában zajlik, az mindenképpen gazdasági lassulás, de semmiképpen nem nevezhető “kataklizmikus” mértékű lassulásnak.  A kínai hatóságok eltörölték az árfolyamfigyelő automatizmust arra hivatkozva, hogy az csak súlyosbította a pánikot, ahelyett, hogy csillapította volna azt. A történtek is azt bizonyítják, hogy az érvényes szabályok igenis számítanak és ugyanúgy alkalmasak a volatilitás fokozására, mint csillapítására – mutatott rá Joseph Stiglitz.

kina

A közgazdász professzor szerint a kínai kormány kínálati oldalra összpontosító reformtörekvései még inkább lassítani fogják a gazdasági növekedést, hacsak nem egészítik ki keresletösztönző intézkedésekkel. Stiglitz szerint a tervezett reformok elsősorban az állami vállalatok kapacitás- és munkaerőtöbbletének a kezelésére összpontosítanak. “A kínálati oldalra összpontosító reformok azonban nincsenek szinkronban a világgazdasági folyamatokkal” – mutatott rá. “A globális kereslet csökken, Kína pedig már szerves része a világgazdaságnak. Vannak persze a gazdasági teljesítményt befolyásoló belső tényezők is, de ha nem gondoskodnak a kereslet megfelelő mértékű ösztönzéséről, a gazdasági lassulás csak súlyosbodhat” – fejtette ki.

Joseph Stiglitz a Bloomberg tévének adott interjúban elmondta: a volatilis évkezdet megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a világgazdaság az idén sem fog jobban teljesíteni, mint tavaly. Rámutatott, hogy az amerikai Fed például már az év eleji piaci zavarok előtt jelezte szándékát a kamatemelések szüneteltetésére, mivel “az amerikai gazdaság még nem gyógyult fel teljes mértékben”.

Kialakulni látszik a végső megállapodás, de továbbra is tart az euróövezet állam- és kormányfőinek vasárnap délután kezdődött ülése Brüsszelben, hogy tető alá hozzák azt az alkut, amellyel rendezni lehet a Görögországban kialakult likviditási válságot.

Miután a trojka felmosta a görög delegációval a padlót, de ez csak az első adásblokk végére derült ki, addig csak az egész éjszaka tartó tárgyalás zárt ajtajai mögül kiszivárgó infókra hagyatkozhattunk. Azért beszéltünk Pogátsa Zoltánnal is, aki még Athénban van, ill. Heitner Tamással (Solar Capital) és Eppich Győzővel (OTP) próbáltuk elemezni a történteket.

 

Elérkezett az a pillanat Görögország számára, amikor meg kell tennie a saját deviza bevezetésének merész lépését – javasolja Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az elnöke.

Az Aegon Alapkezelő portfólió menedzserével tovább beszélgettünk görög helyzetről, az IMF válságkezeléséről, kötvénypiacokról és mág sok más piaci dologról. Szörényi András beszámolt nekünk a feléledő Lada értékesítésekről, valammint az egyre inkább elérhető “önvezető” autókról.